Karácsony

2007. december 28., péntek

Gondolatban már régóta készültünk a karácsonyra. Sajnos a lakásfelújítás és a vizsgaidőszak miatt a valóságban viszont csak kevés időnk maradt rá. A mi Jézuskánk 23-án éjjel szerette volna a feldíszített fa alá tenni az ajándékokat, de erre csak 24-én délután került sor, mert kissé nehézkesen ment a befaragás... Mikor végre állt a fa, én még javában aludtam, és mikor felébredtem, már csak néhány dísz hiányzott róla, amit aztán anyáék pakoltak fel.
Délután elmentünk Schadl Petihez, ahol már javában sült a finom rántott husi. Mikor a Zsuzsóék is megérkeztek- kivételesen nem mi voltunk az utolsók- akkor már nagyon éhes voltam, és egy hatalmasat ettem: fokhagymás pácban pácolt rántott húst, krumplival. Hozzá üvegpohárból ittam a vizet, mert anya elfelejtette odatenni a cumisüvegemet. De ezzel is nagyon meg voltam elégedve.
Aztán mindenki kibontogatta az ajándékokat. Nagyon tuti dolgokat kaptam: egy csörgő struccot és egy vizilovat, egy labdát, könyvet, egy rágókát...
Másnap a Bendiékhez mentünk, bár őt csak kicsit láttam. Na ott pl. a májat kóstoltam meg, ami szintén nagyon ízlett. Kaptam egy aranyos sapka-sál együttest, kiscipőt, menő szoknyát, azaz vmiféle zsákruhát rózsaszín garbóval, és hercegnős harisnyát.
Utána a Pöttyöst látogattuk meg. Ott egy zsiráfos rúgdalózóval gazdagottam, -na mondjuk, mikor már felébredtem, mert a délelőtt elég fárasztó volt.
Már nagyon késő volt, mikor odaértünk anya nagybátyáékhoz, ahol már az egész kis népes család szinte összegyűlt. Mindenki nagyon várt már, de én a fáradságom miatt csak egy kiadós ordítással tudtam viszonozni, ami apát legalábbis igencsak megviselte. Aztán megágyaztak nekem, és el is aludtam, és aludtam és aludtam, egészen másnap 11.30-ig. No meg, apáék is csak akkor ébredtek, és baromi büszkék voltak rám, hogy mennyire jó gyerek vagyok, hogy egy szavam sem volt, csak feküdtem szépen köztük. De mi bajom is lehetne, ha egyszer mindketten ott fekszenek nyugiban mellettem, és kómásan szuszognak?! :-D
Pistiéktől Mamáékhoz mentünk. Aznap már egész jó kedvem volt, de azért délután még szundikáltunk egyet apával, és megkaptam Mamáék Jézuskájától is az ajándékot, egy Bébitaxit!! Csudijó, csak egy kicsit még nagy, ezért pokrócot kell rám tekerni, hogy ne dőljek el benne.
A mai nap ajándéka pedig az volt, hogy beizzították a radiátorokat az új lakásban, így már jó meleg lehet bent. Most már csak napok kérdése, hogy igazán otthonos kis lakásunk -illetve nagy- legyen. Egyébként anya azt mondta, hogyha odaköltözünk, a Kalimpa mellett a Terepjáró becenevet is elnyerhetem, mert bizony ott rendesen terepet kell majd bejárnom.
Aztán aztán... volt ma még egy ajándék: hogy az a ..... posta végre meghozta a Lovacskás Etetőszékemet!!!! Nagyon tuti, csak pár órát vett igénybe az összerakása, és már egyből ettem is benne egy gyümölcspürét. Kiderült, hogy az nem babajoghurt, hanem gyümölcspüré. Anya nem is értette, miért hívják joghurnak, mikor olyan mint a lekvár. De nem is hívja anyán kívül senki sem joghurtnak, csak a doboza hasonló a joghurtoséhoz. Na de ezzel ki is merítettük a témát.
Most is nagyot alszom, és anya már nagyon várja, hogy végre felébredjek, és elindulhassunk a csudijó parkolónkba és a csudijó lakásunkba.
ui.: amire 5 éve várnak...

tb

2007. december 18., kedd

Tegnap tb-ben voltunk anyával. Kenguruban vitt, mert metróval mentünk. Egész jól viseltem, egy órás várakozás után sikerült elaludnom. Kicsit szenvedtem előtte, mert a cumim még aznap reggel elkeveredett valahová, és nem találtuk meg, így vinni sem tudtunk. Csak akkor ébredtem fel, mikor már kifelé jöttünk. Anya egy kézzel felhúzta rám a kötött zoknikámat, mindkét lábamra, egy-egy kézzel, mert csak úgy ért el. Emiatt nagyon büszke volt magára...
Estefelé apa is befutott, így amíg szundikáltam, anya elfutott lámpákat venni az új lakás folyosójára. Nagyon tuti kis lámpák lettek! Mikor hazaért, újra ketten maradtunk, mert az építkezésre és Regihez kellett mennie apának...
Én egyre mozgékonyabb vagyok, így anya nem győzött a nyomomban loholni. A videót hol nyomkodom, hol rúgdosom. A hangfalat egyértelműen rúgdosni szoktam. Minden alá bebújok, ami alá csak lehet.
Ma úszni voltunk, szokás szerint elkéstünk...
Az elején mindenkire ordítottam, ha próbált velem kapcsolatot teremteni, mint pl hogy beszélni kezdett hozzám. De aztán elég jól belejöttem.
Délután még lemegyünk anyával a boltba, mert már nagyon szeretné megfőzni azt a brokkolikrém levest, amit a rádióban hallott. Azt hiszem, azt én is megkóstolom .wink
Lehet, hogy zsemlét is sütünk hozzá, csak tanulni is kell, nekem meg gyakorolni a mászást, már majdnem megy!
lol

Fogacskám

2007. december 16., vasárnap

Kinőtt az első fogam! Kis dudrocskák nőttek az ínyemen, és anya meg akarta nézni, hogy érez-e fogat az ínyem alatt. Odatette az ujját, és felvisított, mert megkarcolta a kis fogam. Már kibújt az íny alól, olyan mint egy kis tüske, csak nagyon közelről látszik, hogy az egy Fog. Nagyon örültek apával, lelkendeztek egy fél órát, úgyhogy innen tudom, hogy ez bizony nagyon fontos dolog, és mikor láttam, hogy mennyire örülnek, nekem is nagyon jó kedvem lett, és velük vigyorogtam. Anya gyorsan hívta Mamát, hogy elmesélje neki, és ő is nagyon örült! Aztán még elmesélték mindenkinek, akinek csak tudták, és mindenki nagyon örült. Nagyon könnyű boldoggá tenni a felnőtteket. wink

Ezt majd elmesélhetitek Kicsi Bendinek, aki 0.57kor megszületett biggrin
3320 gr, (asszem), és 54 cm! Hosszú szőke haja van, bár én még nem huzigáltam meg.

Kornél pedig ma 20 éves, Isten Éltesse!


azóta is...

2007. december 10., hétfő

azóta is szét vagyunk csúszva
neutral

végighánytam

2007. december 6., csütörtök

confused Az első Mikulásnapomat végighánytam. rolleyes
így kezdődött.
Anya reggel rám adta a szép piros plüss rugdalózómat, amit egy 17. kerületi Mikulás küldött. Ebédre nagyon finom paradicsomos pürét ettem. Aztán lefeküdtem aludni... nem sokkal később így folytatódott a napom:
Zelefánt próbált vígasztalni...

Mikulás

2007. december 5., szerda

Az én első Mikulásom! :)
BOLDOG SZÜLINAPOT NAGYAPA!


Bp-Gyöngyös-Mfüred-Gyöngyös-Bp

2007. december 1., szombat

mrgreen
Ezeket a helyeket járkáltuk be. Anyának vizsgája volt, így reggel félkómában elindultunk Gyöngyösre, épp hogy odaértünk a vizsgára. Amíg anya bent volt, apával elmentünk Mátrafüredre, ahol én jót szundikáltam, Ő pedig jót hurkázott, és búcsúzóul meglepte magát 3 palacsintával. Aztán visszamentünk Gyöngyösre, apa hátraült hozzám, és egy jót beszélgettünk és teáztunk. Anya elég furán nézett, hogy jár a motor az autóban, de elől nem ül senki, és a környéken sem vagyunk, s csak utána vette észre, hogy hátul beszélgetünk.
A vizsga még kérdéses, hogy sikerülni fog-e neki. Reméljük.
Hazafelé megnéztük, hogy alakul a lakás, már fenn van a kazán, a törölközőszárító... A jövőhét reményeim szerint áttörést hoz majd.
razz
Itthon bekajáltunk egy üveg bébiételt, és most már megy is a délutáni szunyóka. Csak anya dolgoskodik a konyhában. biggrin lol
Úgyis mondhatni, hogy dolgozik, munkálkodik, tüsténkedik, szorgoskodik, forgolódik, sürög-forog, serénykedik, sürgölődik. mrgreen

kép

2007. november 30., péntek

csütörtök

2007. november 29., csütörtök

Tegnap apáék elmentek orvoshoz, és addig Kristóf vigyázott rám. Egy kicsit zokon vettem, úgyhogy -szó mi szó-, jól leordítottam a fejét. Megtelefonálta anyának, hogy sehogy sem bír velem, bevallom, nem kíméltem egy cseppet sem. Kivett az ágyamból, énekelt, ringatott, kaptam gyümölcslevet, de csak hiányoztak anyáék. Mikor hazaért, őt is számon kértem, és utána sem nagyon örültem, hogyha kiment.
A mai nap egy kicsit jobb volt, rengeteget "mászok" . Anya húslevest evett, amit kinéztem a szájából, és szó szerint nagykanállal zabáltam. És csak a ringató végén hánytam rá :)
Este a tápszer után ettem egy kis vaníliás tejpépet is, fincsi volt.

kockák

2007. november 27., kedd

Ma voltunk usziban, csak sajna apa nem jött velünk, mert a Rancson hagyta a gatyáját... a fürdőgatyáját. így Eszter vitt el minket, és jól el is tévedtünk, néhányszor lefulladtunk, és a végén belementünk az előttünk állóba, de nem volt semmi gond, épp csak rágurultunk.
Este anya vett nekem tejpépet, mert annyit olvasott már róla mindenhol. Ráadásul csokisat vett, mert úgy találja, keveset eszem, szóval lefogadta, hogy ebből benyomom a tasakot egy fél óra alatt. De tévedett. Tévedett. Csak elérem, hogy rendes kaját adjon nekem.
A mai nap történése még, hogy kaptam egy nagy szatyor textilkockát., mert úgy szeretek nyitogatni meg csukogatni. Ezeken ablakok is vannak, ajtók, kis hajtogatható alakzatok, meg van egy csomó fekete-fehér "tető" alakú kocka is, nagyon szupik! és amikor kibontottuk, csak akkor vettük észre, hogy csörögnek és zizegnek, mind más hangot ad!
Anya azt mondta, ezt tanítják vállalat gazdaságtanból, a szubjektív -külön jó a termékben! No jó, azt nem pont erre mondják, de mi igen, mert nem tudtuk, hogy csörög, és zizeg. lol
Miután a tejpép nem jött be, megkaptam a szokásos, bruttó kettőharmicas tápszeremet, és miután megettem, megöleltem Macit és bealudtam. Csak sajna még voltak elintézetlen dolgaink pelusügyileg, így anya felébresztett, hogy tisztába tegyen, de utána ugyanolyan szépen elaludtam.
Nektek is Jó éjszakát! wink

Fél éves lettem!

2007. november 22., csütörtök

Ma volt itt a védőnéni, és azt mondta, hogy lassan ehetek kiflit. így meg is szopogattam életem első kiflijét!

Este megünnepeltük a feledik szülinapomat. Banános keksztortát kaptam,
meg egy kis textilkönyvet, -bár azt már előző este odaadta anya. Az egyik oldala csörög, a másik sipol, nagyon szép kis könyvecske., és számok vannak benne Háromig :) A fedőlapján egy béka van! Erre anya mindig elkezdi énekelni a kedvenc dalomat. Béka a fatövén, ezer éves, csoda vén... Mikor meghallom, mindig mosolygok. Ringatón is gyakran énekeljük. A banános vacsi után pedig hosszan játszottam az etetőszékem kis tálcájával, csudajó ahogy kinyílik és visszacsukódik! Anya kb fél órát hajtogatta nekem. Mivel beszélni még nem tudok, kézzel-lábbal jeleztem, hogy most ki akarom nyitni- most vissza akarom hajtani. Szerencsére anya elég jól vette az adást, és rendre járt az ő keze is! :)


Erről is képek:






Posted by Picasa

további képek

2007. november 21., szerda


így megnőttem
kicsi az ágy :)
Posted by Picasa

elmaradt képek

Itt vannak az elmaradt képek a holland harisnyámról, amivel jól eljátszottam:
Itt pedig épp ejtőzünk:



És egy kép az első pöttyöslabdámmal:


Tovább fejlődöm

2007. november 20., kedd

Most már nagyon ügyesen forgolódom. Reggel apa odaadta nekem a reggelimet, én a kiságyban feküdtem, és mire megettem már a kiságy másik végében voltam, egy teljesen más pózban. Odamásztam Lilierzsihez. Utána szundikáltam még egy kicsit; aztán mentünk úszni. Ma is merültünk, meg olyat játszottunk, hogy a tanár néni odasiklott velem anyához, utána meg anyával úsztam vissza hozzá. Tök jó volt, nagyon élveztem. Mikor hazajöttünk, banánt ettem, és a teámat most már kettes cumival iszom. Mert már nagy vagyok. Anya elővette a babakocsi sport részét, mert a mózeskosár már elég kicsi, ráadásul abból ki se látok, pedig egyre jobban érdekel a világ. Azt mondta, a kis ágyamat is lejjebb kell engedni, mert már kipakolom a lábaimat, és egyfolytában forgolódom, -nehogy kipördüljek :) .
Napközben már a földön játszom, leterítettek nekem egy nagy "játszószőnyeget". Mostanában alatta van egy vastag pléd, mert egy párszor már előfordult, hogy mikor elfáradtam, leengedtem a fejem és bevertem a padlóba :( . Nem volt egy kellemes dolog. Ámbár már nagyon jól tartom a fejem, anya is dícsérgetett, ezért már nem sokáig van szükség erre a "puhább" megoldásra. így is mindig a szőnyegen kötök ki, mert kettőt fordulok, és már lent is vagyok.
Na, ami igaz az igaz, legjobban az anyáék ágyában szeretek hancúrozni, kényelmes a puhasága, és van elég hely a forgolódáshoz.
Anya túl van az első vizsgáján, ami kettes lett. Jobban is sikerülhetett volna, de most már ez van!

Örömblog-Hempergőzöm!

2007. november 17., szombat

Hátról hasra, majd újra hátra! Métereket hempergőzöm egy pillantás alatt! Ráadásul, anya rám adta az új "holland" harisnyámat, apa meg is dícsért, milyen szép vagyok, és azt mondta, így már elérek a Kínai Nagy Falig!


mammut

2007. november 15., csütörtök

Csak egy gyors lejelentkezés. Ma apáékkal alszom, és bohóckodtunk az ágyban. A híradóban bemondták, hogy Tiszadadán egy horgász hal helyett mammutcsontot fogott. Anya ezen nagyon elmerengett, és ezt mondta: milyen fura, hogy egykor mammutok éltek ott, és most ott van Tiszadada; milyen fura, hogy egykor mammutok éltek ott, ahol most c.ok. Erre én hangos kacagásban törtem ki, anya meg apa meg teljesen elképedett, és azt találgatták, hogy értem-e már amit mondanak :) Nagyon vicces képük volt, anya még a takaró alá is bebújt, úgy szégyelte magát. De azért egyre több mindent értek, de hogy pontosan mennyit, az maradjon az én titkom ;)
Az uszi most kicsit máshogy alakult, mint szokott, mostmár nem a korlátról, hanem a vízből merülünk, anya egyik kezétől a másikig úsztam. Nem sokára elenged! Bizony!
A ringató is nagyon jól sikerült, kinéztem magamnak cuki kisfiút, 10 hónapos volt, és hosszan szemléltük egymást. De azért másokkal is ismerkedtem. Ili néni ma hegedült, a többiek, a nagyobbak, akik már tudnak állni, meg is fogdoshatták. Mármint a hegedűt. Anya azt mondta, majd megmutatja itthon. Na meg azt is mondta, hogy ő nem tud négy húron játszani, csak hármon, mert egy elszakadt :I
Lesznek később képek, és videó is készült az új fürdőszoba- eláztatási módszeremről.

mindennapok

2007. november 10., szombat

Mostanában már nagyon sokat forgolódom, mert sikerült tökélyre fejlesztenem a hasrafordulást, és már csak egy pillanat műve az egész. Igaz, visszafelé még nem megy, -bár próbálgatom. A hajam szépen nő, és valószínüleg a fogacskáim is, mert egyfolytában folyik a nyálam... Egy kicsit taknyos vagyok, ami engem nem nagyon zavar, de anya totál kifordult magából (?) emiatt. Ezt abból gondolom, hogy mindig kedvesen mosolyog egy piros pumpával a kezében, közben beszél beszél, majd azt az izét kezdi az orromba dugdosni... Én ezt nagyon utálom. Nem tudom, mi jött rá. De az én orromba nem nyúl, az biztos.
Pár napja a súlyom 6, 47 kg, volt, tegnap 6,64 kg, szóval valamelyik adat nem jó. Nem zavartatjuk magunkat, mert tegnap voltunk a doktor bácsinál, aki nagyon elégedett volt velem. (Anya is nagyon elégedett volt a doktor bácsival :) . Kaptam egy oltást, és ezért ráordítottam szegény dokibácsira, de nem haragudott meg, úgy néztem. A védőnéni különösen aranyos volt, mindig aranyos, de most nagyon.
Egyik este apával és anyával játszottunk a szivacson, nagyon élveztem. Szeretem mikor ezek ketten bohóckodnak nekem, és sokat énekelnek is nekem, ha együtt vannak. (Anya mondjuk egyedül is egyfolytában énekel. Azt mondta, hogy Nagyapa ilyen még... amit legutóbb nem igazán sikerült meghallgatnom, mert túlordítottam :I ... majd legközelebb...)
Voltunk bkv-val ringatón. Hétről hétre jobban élvezem. Csak 30 perc, de rendesen kimerülök. Nagyon édesek az ottani gyerekek, és Ili néni is jófej. Kiderült, hogy apa egyik ügyfelének a babája és az ő anyukája is odajárnak, és láttak minket. Nem mertek odajönni, csak abból gondolták, hogy én ki lehetek, hogy nagyon hasonlítok Apára,és tudták hogy van egy ilyen korú pici lánya :) Ilyet... azért beletrafáltak.
A menüm továbbra is sok gyümölcs, vagy zöldség husival. Anya borsófőzelékes bébiételt akart nekem adni, amihez főzött csirkehusit, amit mamától kapott. Ez a párosítás nem nagyon jött be nekem, és mivel nagyon szerette volna, ha tele van a pocakom, kiment, és behozta a petrezselymes krumpliját, amit rendeltünk a Tüzestáltól. Na ilyen finom "szilárd" kaját rég ettem. Anya összenyomkodta a villájával, összekeverte a husival, és nagyon jól laktam belőle! (az igaz, hogy volt desszert is, szőlővel kevert darált keksz, olyan édes volt...)
Na szóval, értem ne aggódjon senki, remekül elvagyok, szépen növögetek és nagyokat kajálok!

Dédilátogatás

2007. november 4., vasárnap

Pénteken megszületett az indiánnevem: Kalimpa, a Schadl. Anya mondta ezt rám, mert egyfolytában jár kezem lábam, én még kicsi vagyok; én még nem tudom kontorlállni a mozgásomat. Szerinte ugyanannyit rugdosom manapság is a hasát a pelenkázóról, mint annakidején a pocakjában. Hááát, ha egyszer olyan jó mindent mindennel tapizni.
Szombaton Kristóf jóvoltából elutaztunk Mamáékhoz. Őszintén szólva egy kiadós ordítással jutalmaztam a finom buktát és pörköltöt, amit apának küldött. Már nagyon fáradt voltam, és meg is éheztem az úton, és hírtelen az a sok ember... Mindenki engem nézett, és igazából nem tudtam, mit is várnak tőlem??.. így hát, zavaromban rázendítettem. Aztán kaptam vacsit, és igyekeztem mindenkire mosolyogni, nehogy azt gondolják, én ilyen komoly kisbaba vagyok. Mondjuk, az is felvidított, hogy Mónikától kaptam egy szép lila hajú csíkosruhás babát, és ugye a csíkos az most nagyon menő! Még nem döntöttük el, hogy Lilinek vagy Erzsinek nevezzük, de nagyon tetszik anyának is meg nekem is;) Egyelőre ugyanannyit babáztunk mindketten vele. Anya turbánt kötött a fejére, mert ettem a haját... Pamutból van, de azért nem szabad- azt mondta.
Másnap elmentünk Dédimamáékhoz, mindkettőjüket meglátogattuk, vittük Lilierzsit is, a Mamik persze nagyon örültek nekem és dédelgettek, ahogy a dédikhez illik...
Hazafelé Viktort is elvittük a kollégiumba, útközben elmesélte, hogy egyszer fociztak a suliban, valaki kirúgta a labdát az utcára, hangos fékcsikorgás, majd a labda visszapattant... :) Mulatságos, reméljük nem lett baja annak az autónak, -és én még nem is tudtam, hogy az autók is tudnak labdázni!

Vajon babázni is tudnak?

ennyit az alvásról!

2007. november 1., csütörtök

Tegnap elaludtam este 9 körül, de 11kor már ébren kukorékoltam. Pedig anya elhatározta, hogy korán lefekszik. Mivel én semmi ilyesmit nem határoztam el, így én énekeltem, beszélgettem, aztán egy kissé mintha éhesnek is éreztem volna magam. Anya azt mondta, nem lesz éjszakai evészet, és próbált visszaaltatni. Nekem nem volt kedvem aludni. Erre azt tette, amit szokott, riasztotta apát... Annyit beszéltek a lelkemre, hogy végül megszántam őket, és egy-két óra múlva már aludtam is. Egy két órát. Fél négykor megint arra ébredtem, hogy én igenis éhes vagyok! Nem, nem teát kérek... nagy nehezen megértették. Mellesleg annyi teát itattak velem, hogy már csupa pisi is volt a pelusom. így hajnali fél négykor apa tápszert készített, anya pelenkázott. Aztán még próbáltam egy kicsit poénkodni anyával, de nem nagyon vette a lapot. Apa szerintem egyből álmába zuhant, így felé nem kacsintgattam. Apával mindig nehéz dolgom van, ha fel akarom ébreszteni. Elég hangosan horkol, így nekem is hangosabbnak kell lennem az átlagnál, de mostanában már az a sejtésem, hogy álmában ki is tudja kapcsolni a hallását. Na aztán végül elaludtam, de 9 körül megint éhes lettem, akkor keltünk. Ma körte volt a gyümölcs, anya csinált krumplifőzeléket, de nem kínált meg,- na kíváncsi leszek.
Ma van mindenszentek, apa, zsuzsó és peti elutaztak Komáromba és Tatára. Mi nem mentünk velük, -de így legalább ki tudom szundikálni az éjszakai fáradalmakat.

forgolódom, vagy felülök

2007. október 31., szerda

Mostanában alkalmam nyílik egyre inkább más szemszögből szemlélni a világot. Napont többször megfordulok, és úgy nézelődöm. Mondjuk eléggé nehezemre esik., néha le kell tennem a fejem, hogy pihenjek egyet. Ma egy kicsit újra hason aludtam. Mióta bejött a képbe ez a fejemelős dolog, ez nagyon nehezemre esett. Akárhányszor letettem a fejem, valami elképesztő erős kényszert éreztem, hogy felemeljem. így nem is tudom, mi a nagyobb újság, hogy hason vagyok, és felemelem a fejem, vagy hogy hason is le tudom tenni.
Aztán még az történt, hogy ültem anya ölében, egyszercsak felkaptam a lábaimat, meglendítettem, és azzal a lendülettel előredőntöttem a törzsem. Először a fejem emeltem fel, majd szépen kiegyenesítettem magam. Nagyon fura, jó érzésem lett, de anya is egyből hívta apát, hogy ülök. Azt mondta, "ülő pozícióba hoztam magam". Nem nagyon értem, hogy ez mit jelent, de én is büszke voltam magamra. A lényeg, hogy a lábaim remekül beférnek a számba!
Szombaton kirándultunk Győrbe. Apa elvitte anyát vacsorázni, -valami vad étterembe. Ott egy kicsit megéheztem én is, így keresnünk kellett valami boltot, mert anya elfelejtett kaját hozni nekem. A Tesco nincs nyitva, de egy Rossmannt találtunk, - így hogy én is valami vadat egyek, vettünk Vadkörtét! ...-ááá, ez csak vicc volt, én sima almát, barackot ettem, mert állítólag azt nem muszáj melegíteni. Az étteremben kértünk kiskanalat, így tök jól laktam. Anyáék remélték, hogy elalszom, de keresztbe tettem e tervüknek.
Még az a nagy újság, hogy a lakás már elég szépen alakul, nem sokára átköltözünk :) Megvannak a csempék,- (végülis ki tudtuk fizetni, bár volt némi gond a kártyákkal:), van mosdószekrény, csempe, munkalap, ilyesmi.
Tegnap voltunk úszni, nem volt túl jó az idő, így minden baba hamar elálmosodott. Mi sem voltunk sokáig, ami azt jelenti, hogy el is késtünk, meg viszonylag hamar el is jöttünk. Anya aggódik, hogy kissé megfáztam. Szerintem nem vészes.
No búcsúzom, megyek aludni!
jó éjt mindenkinek

edd meg te

2007. október 21., vasárnap


csajok csíkosban





vidd már innen

kifli

Ma semmi különös nem történt. Kristóf itt volt, de koradélután hazament, így anyával ketten maradtunk. Sétáltunk egyet a Westendben, ugyanis gyümölcsdús táplálkozásomnak köszönhetően, jópár székletem akad egy nap, -szóval pelenkát kellett vennünk. Este anya kiflit sütött. Nagyon hamar elkészítette, de kemény lett az alja, így hosszan rágcsálta, mire megevett egyet-egyet (-egyet). Nagyon vicces volt. Később fürödtem, és telipocakkal játszottam még elalvás előtt az ágyikómban. Átjött a Zsuzsó, kötött nekem sapkát, sálat, zoknit,- az egyik nagy, a másik kicsi, szóval holnap visszahozza. És tegnap adott pár újságot is nekünk, hogy kiválasszuk, mit kössön meg, ha ideje engedi. Vannak benne ruhák, babák, játékok. Ezen felbuzdulva anya elmondta, egész nap az járt a fejében, hogy varr egy babát, hogy az első babám ilyen handmade by my mum legyen. De nem mert nekifogni. Amúgy kaptam még két kis hosszúujjú kombidresszt is, ami elől pattentos, így nem kell áthúzni a fejemen, ilyen csak nagyon ritkán van. Uuutálom, ha a fejemen húznak át valamit. Kaptam még két harisnyát, mert annyi aranyos szoknyám van, -az egyikre az volt írva, hogy 68-74, de amolyan elszámolt számozással, vagy holland gyerekek lehettek a méretmodellek, mert szerintem az egy éves koromban is alig lesz jó rám. NO mindegy.
a nap jó híre: APA FOGOTT KECSEGÉT!
és képek:


torna


szintén

sütőTökök

A héten elkezdtünk zöldségeket is enni. A szüleim sós vízben főtt krumplival kínáltak. Egyenes úton küldtem őket melegebb éghajlatra. Nagyon szeretem őket, de néha nagyon kiborítanak. Mi a bajuk a tápszerrel? Finom, meleg, gyors, és laktató. Nekem bőven elég lenne. Erre jönnek itt a krumplival. Másnap reggel körte volt. Nem tudom, miért nem maradunk a baracknál?! Elfogadtam a barackot, -gondoltam magamban, nem kéne olyan szigorúnak lenni velük. Erre jönnek a körtével! Ok, megettem a körtét, annyira nem volt vészes. Anya is mondta, milyen nehéz volt összecsumpizni. Erre délben mit hoz anyám?! Összekeveri a körtét a krumplival! Na, ezt a Zsuzsó se hagyta szó nélkül. Megeszem a körtét, akkor megeszem a krumpliskörtét is? Egy fenét. Ok. Kaptam tápszert. Erre másnap jönnek nekem a krumplis sütőtökkel. Kell a francnak a krumpli!!! Aztán anya hozott valami lónyálat inni. Azt mondta, baracknektár babáknak, drága volt. Kit érdekel, ha rossz az íze?! Ok, ezen is túl voltunk, megint kaptam tápszert. Erre másnap, kaptam egy újabb narancssárga pacsulit, ennek a neve Alma-sütőtök, C vitaminnal. Mintha nem lenne elég c vitaminom. Meg úgy a babáknak általában. No, ez legalább ehető volt. így most a reggelim tejcsi, délelőtt barack. Délben sütőtök. Délután tápszer. Este tök és tej vagy tápszer. Ha ezt egyszer visszaolvassuk, szerintem piruló arccal fogjuk tenni... Szerintem anyával együtt, álmodva várjuk, hogy az asztalra elém tett vajaskenyérről csak a párizsit egyem le!

megfordultam

2007. október 17., szerda

este kilenc körül aludtam el, és anya meglepődve arra ébredt, hogy nem rám ébredt... apa ébresztette, (hisz még takarítania kellett a védőnői látogatásra). Én még kilenckor is aludtam, hogy apa már nagyon aggódott, miért alszom ilyen sokáig. Ezt hallottam fél füllel:
Apa: -Te, a Johanna nem kelt fel reggel?
Anya: (még félig aludva) -Tényleg. Neem. Ne is keltsd fel, maradj csendbe.
-De hogy hogy nem kellt fel?
-Tegnap elfáradt.
-Ja, hogy lemerült a víz alá?
-Igen.
-Johannaaa. -suttogja apa, és megsimogat.
-Ne keltsd már fel.
-De nincs valami baja?
-Nézd meg, nem lázas-e.
-Nem.
-Hát akkor hagyjad aludni. (és ezzel anya át is fordult a másik oldalára...)
-Hozok kávét. (kimegy, behozza, -de úgy klappog a papucsa, majd fennhangon:
-Itt a kávéd, ébresztő... jajj, hát felébredtél?? Szia Szépségeeeem....

Na, ezután egy óra alatt kitakarították a lakást, de védőnéni persze csak három óra múlva jött. Meg volt velem elégedve, nézegetett, de inkább apával politizált, és a köz dolgairól beszélgetett. Egyébként elmondta anyának, hogy most már krumplit is adhat nekem., és pár nap után kezdje el színezni, sö betüsökkel, mint sárgarépa, sóska, spenót, sütőtök...
Ma már kaptam krumplit, anya nyomkodta össze, meg vízzel kikeverte nekem, de nagyon szr volt... Én utálom az ilyesmit! A barackot szeretem és a banánt, meg a szőlőt.
Történt egy kis baleset ma. Ahogy az oldalamon kalimpáltam, elvesztettem az egyensúlyomat. Átfordultam. Fura volt, megijedtem. Rögtön sírni kezdtem. Anya meg könyvelt, apa meg telefonált. A lábaim beakadtak a kiságy rácsai közé, illetve: ki; így ha tudnék se lehetett volna visszafordulni a hátamra. Hogy nem jöttek, egyre hangosabban sírtam. Erre anya bejött, és megvígasztalt. De addigra már nagyon felhúztam magam.
Délután sétálni voltunk anyával, mentünk jó régi villamossal is. Visszafelé anya nem ült le, és valahol középen sikerült megállnia, ezért egyszer az elején kínálták hellyel, mondta, nem ül le, köszöni. Aztán a végéről szóltak, mondta, köszöni, de nem ül le. Egyszer megáll mellettünk egy néni, és fennhangon rá szól az előttünk ülő kb. negyedik-ötödikes gyerekre, aki látszólag semmit nem tudott a külvilágról, annyira belemerült vmi Harry Potter féle könyvbe: -Fiatalember!!
Ekkor már anya tudta, jobb lett volna, ha előre leül. De végül is, sikerült leállítani a lelkes nénit, de a srác azért leszállt. Abban nem vagyunk biztosak, hogy tényleg ott lakott.
Este Kornél meg anya elmentek csempét méregetni egy áruházba.
Apa nem ment, egyébként is furcsa mostanában, egyfolytában valami Huszadikát emleget...
Este azért ő etetett meg, és a jóéjtpuszit is tőle kaptam, -na jó, később anyától is.

pár kép

2007. október 16., kedd





pillanatok anyával...
Posted by Picasa