Pénteken megszületett az indiánnevem: Kalimpa, a Schadl. Anya mondta ezt rám, mert egyfolytában jár kezem lábam, én még kicsi vagyok; én még nem tudom kontorlállni a mozgásomat. Szerinte ugyanannyit rugdosom manapság is a hasát a pelenkázóról, mint annakidején a pocakjában. Hááát, ha egyszer olyan jó mindent mindennel tapizni.
Szombaton Kristóf jóvoltából elutaztunk Mamáékhoz. Őszintén szólva egy kiadós ordítással jutalmaztam a finom buktát és pörköltöt, amit apának küldött. Már nagyon fáradt voltam, és meg is éheztem az úton, és hírtelen az a sok ember... Mindenki engem nézett, és igazából nem tudtam, mit is várnak tőlem??.. így hát, zavaromban rázendítettem. Aztán kaptam vacsit, és igyekeztem mindenkire mosolyogni, nehogy azt gondolják, én ilyen komoly kisbaba vagyok. Mondjuk, az is felvidított, hogy Mónikától kaptam egy szép lila hajú csíkosruhás babát, és ugye a csíkos az most nagyon menő! Még nem döntöttük el, hogy Lilinek vagy Erzsinek nevezzük, de nagyon tetszik anyának is meg nekem is;) Egyelőre ugyanannyit babáztunk mindketten vele. Anya turbánt kötött a fejére, mert ettem a haját... Pamutból van, de azért nem szabad- azt mondta.
Másnap elmentünk Dédimamáékhoz, mindkettőjüket meglátogattuk, vittük Lilierzsit is, a Mamik persze nagyon örültek nekem és dédelgettek, ahogy a dédikhez illik...
Hazafelé Viktort is elvittük a kollégiumba, útközben elmesélte, hogy egyszer fociztak a suliban, valaki kirúgta a labdát az utcára, hangos fékcsikorgás, majd a labda visszapattant... :) Mulatságos, reméljük nem lett baja annak az autónak, -és én még nem is tudtam, hogy az autók is tudnak labdázni!
Szombaton Kristóf jóvoltából elutaztunk Mamáékhoz. Őszintén szólva egy kiadós ordítással jutalmaztam a finom buktát és pörköltöt, amit apának küldött. Már nagyon fáradt voltam, és meg is éheztem az úton, és hírtelen az a sok ember... Mindenki engem nézett, és igazából nem tudtam, mit is várnak tőlem??.. így hát, zavaromban rázendítettem. Aztán kaptam vacsit, és igyekeztem mindenkire mosolyogni, nehogy azt gondolják, én ilyen komoly kisbaba vagyok. Mondjuk, az is felvidított, hogy Mónikától kaptam egy szép lila hajú csíkosruhás babát, és ugye a csíkos az most nagyon menő! Még nem döntöttük el, hogy Lilinek vagy Erzsinek nevezzük, de nagyon tetszik anyának is meg nekem is;) Egyelőre ugyanannyit babáztunk mindketten vele. Anya turbánt kötött a fejére, mert ettem a haját... Pamutból van, de azért nem szabad- azt mondta.
Másnap elmentünk Dédimamáékhoz, mindkettőjüket meglátogattuk, vittük Lilierzsit is, a Mamik persze nagyon örültek nekem és dédelgettek, ahogy a dédikhez illik...
Hazafelé Viktort is elvittük a kollégiumba, útközben elmesélte, hogy egyszer fociztak a suliban, valaki kirúgta a labdát az utcára, hangos fékcsikorgás, majd a labda visszapattant... :) Mulatságos, reméljük nem lett baja annak az autónak, -és én még nem is tudtam, hogy az autók is tudnak labdázni!
Vajon babázni is tudnak?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése