esküszöm, nem apukámtól láttam!
Hi All!
Visszamenőleg talán még lesz egy-két meg- meg bejegyzésünk... meg ctrl-cénk a másik blogból, ami egynyárinak bizonyult.
Összefoglalva:
Bölcsibe járok, cserébe kéthetente meglepem valami cukisággal a szüleimet. Legutóbb rota vírust hoztam nekik, erre válaszul most beújítottam egy napokig tartó 40 fokos lázat. Középfülgyulladás.
A bölcsit imádom! Szeretem a haverokat, Rózsa és Erika nénit, szeretem az ottani életformát és kajákat. Jól viselkedem, és már alig várom a következő hetet, amit megint végigjárok.
Ami most eldőlt, hogy oviba is oda fogok járni, mert akkorra már túlleszek az épület és a légkör összes vírusán.
Egyre önállóbb vagyok, ez általában abban nyilvánul meg, hogy amikor hazaérek, levetkőzöm kombidresszre, kiveszek egy joghurtot a hűtőből, bekapcsolom a tévét némi segítséggel, és másodjára is uzsonnázom.
Úton-útfélen hangos HÁJI-val köszönök mindenkinek. Anya szerint olykor már kínos, mikor öreg nénik, vagy éppen doktor nénik után üvöltöm széles vigyor és integetés mellett, hogy HÁJI.
Beszélni még mindig nem szoktam. Vagyis egyfolytában, de nem a szüleim nyelvén. Az ő nyelvükön csak egyetlen szót tanultam meg, hogy NEM.
Ezt gyakoroltam is. Ültem valami felett, amivel babráltam, és közben mondogattam, hogy nnemm. nnneemm. nnneeemmm.
Ma anya kiborított egy kis vizet viráglocsolás közben, és én hüledezni kezdtem, hogy hogy történhetett vele ilyen:
-Mi van, Csumpi, te még nem borítottál ki semmit?
-Nnemm.
Szóval végülis elbeszélgetünk.
Összefoglalva:
Bölcsibe járok, cserébe kéthetente meglepem valami cukisággal a szüleimet. Legutóbb rota vírust hoztam nekik, erre válaszul most beújítottam egy napokig tartó 40 fokos lázat. Középfülgyulladás.
A bölcsit imádom! Szeretem a haverokat, Rózsa és Erika nénit, szeretem az ottani életformát és kajákat. Jól viselkedem, és már alig várom a következő hetet, amit megint végigjárok.
Ami most eldőlt, hogy oviba is oda fogok járni, mert akkorra már túlleszek az épület és a légkör összes vírusán.
Egyre önállóbb vagyok, ez általában abban nyilvánul meg, hogy amikor hazaérek, levetkőzöm kombidresszre, kiveszek egy joghurtot a hűtőből, bekapcsolom a tévét némi segítséggel, és másodjára is uzsonnázom.
Úton-útfélen hangos HÁJI-val köszönök mindenkinek. Anya szerint olykor már kínos, mikor öreg nénik, vagy éppen doktor nénik után üvöltöm széles vigyor és integetés mellett, hogy HÁJI.
Beszélni még mindig nem szoktam. Vagyis egyfolytában, de nem a szüleim nyelvén. Az ő nyelvükön csak egyetlen szót tanultam meg, hogy NEM.
Ezt gyakoroltam is. Ültem valami felett, amivel babráltam, és közben mondogattam, hogy nnemm. nnneemm. nnneeemmm.
Ma anya kiborított egy kis vizet viráglocsolás közben, és én hüledezni kezdtem, hogy hogy történhetett vele ilyen:
-Mi van, Csumpi, te még nem borítottál ki semmit?
-Nnemm.
Szóval végülis elbeszélgetünk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
