hétvégi képek

a szombati napunk :)

Már lassan egy hete, úgyhogy ideje beszámolni a hétvégéről. Szombaton apa is itthon volt, és elhatároztuk, hogy veszünk egy szép akváriumot, -tudjátok, amiben igazi halacskák úsznak! Anya azt mondta, hogy majd én fogom etetni őket. Szépen fel is öltöztünk, indulásra készen voltunk, amikor egyszercsak csengettek. Eszter jött, mert még nem látta az új lakásunkat, és engem is régen látott. Igy a "halacskás" programot töröltük, de nem bántam, mert nagyon jól szórakoztam, míg apáék beszélgettek, és egy kicsit vigyázott is rám. Amikor Eszter elment, megint csörgött anya telefonja, és jött a Kriszta. Hát, mondanom sem kell, hogy vele ugyanolyan móka várt rám. Velem játszott egész délután. Amikor elment Kriszta, akkor pedig csengettek, és jöttek a Juditék. A másik Eszternek nem sokára babája lesz, és neki küldtünk kis ruhákat, remélem, talál benne valamit, ami Lili kedvére való lesz.
Estére nagyon elfáradtam, úgyhogy hamar elaludtam.
Másnap nagyon szépen sütött a nap, úgyhogy elhatároztuk, hogy elmegyünk kirándulni. Anya gyorsan megfőzte az ebédet, apa gyorsan fürdött egy jót, aztán elindultunk Környére. Már nőttek kis virágok a ház mellett, és Feri bácsi azt mondta, hogy van egy menyétünk a tető alatt, és valószínű lesznek majd kismenyétek is. Azt mondta, hogy nagyon aranyos állatka. Kicsit sétáltunk a tó mellett, és akárkivel csak találkoztunk, mindenki leállt velem barátkozni. Én kedves voltam, mosolyogtam, ahogy a szüleim is, volt akivel még beszélgettem is. Azt mondták, hogy nyáron már ott fogok szaladgálni a parton, és apa azt mondta, hogy lesz horgászengedélyem és megtanít horgászni is! Már ki is néztek nekem egy nagyon édi horgászszéket.
Na kitaláljátok, milyen formája van???
(hát halacskás!)
Majd mesélek az usziról, mert kapaszkodom a korlátba, és eltolom magam a lábammal, de most megyek aludni, anyát meg küldöm főzni!
nagyon finom ebéd lesz: grillezett pulykamell (már ázik is a pácban), mozarellás paradicsomsalátával, és köretnek rizs/piritós lesz hozzá. Mi így üdvözöljük a tavaszt :D

egy pénteki napunk

uszis kép

Kolosékkal
Bugyborékolok

Egyedül

pszt!

ez eddig titok volt, de megszereztem... és meg is kóstoltam...:


valószínűleg nem sikerült jól eltüntetnem a nyomokat:

képek2

Képek

megérkezett a kááábeeel :D

megúsztam

Ma is úsztam karúszóval, anélkül, hogy anya fogott volna. Apa is eljött, ahogy terveztük, és fényképezett is, egészen addig, amíg bele nem szívott az e-cigijébe, mire a mögötte ülő apuka rászólt, hogy ne dohányozzon. Erre az én apukám mondta, hogy vízgőz jön ki belőle, mire a másik apuka mondta, hogy márpedig ő tüdőgyógyász, és bizony érzi a nikotin szagot... Na ezek után az történt, amire csak az én apukám képes. Leült mellé, és kellemesen elbeszélgetett vele a munkájáról... Nem sokkal később tanár néni is csatlakozott, és hármasban beszélgettek, míg mi úszkáltunk ide-oda a medencében. Azt hiszem, tetszem a Kolosnak. Mindig pancsolni kezd, ha a közelébe érek.
Aztán elmentünk felmosóvödröt venni. Figyelitek ezt a romantikus családi programot? Azért kellett, mert nettó 90 nm-t kell minden nap felmosnia anyának, -főleg mióta minden zegzugot bejárok-, ami elég nehéz a hagyományos felmosórongyos-fás megoldással. Olyat vettünk, mint ami a kórházakban is van, 42 cm széles, és anya azt mondta, hogy ezzel gyerekjáték a felmosás, de ezt ne értsem szó szerint. Ez vajon mit jelenthet?...
Miért mondanak a felnőttek olyanokat, amiket nem lehet szó szerint venni? Na de ezt már nem fogom ma kitalálni.
Egyébként kaptam apától egy "gyönyörűséges" rózsaszín overallt, mert a másik már épphogy rám jött. Mindketten olvadoznak, ha rámnéznek, mikor rajtam van.
Holnap megyünk a védőnénihez, de előtte még lehet, hogy be kell ugranunk valahová ernyőt venni a kocsimra, mert a saját ernyője az semmitől,így a naptól sem véd meg.
Nagyon várjuk már a tavaszt, és a jó időt, anyáék már két napja arról témáznak, hogy milyen "cuki" leszek homokozólapáttal a kezemben. Apa elhatározta, hogy Környén csinál nekem homokozót, anya azt mondta, hogy kell egy elkerített részt is csinálni nekem., majd hozzátette: bár, ahogy elnézem, kiássa magát...
És azt is mondták, hogy 1 éves koromtól folyton strandon leszünk, és anya azon filózik, hogy a játszótérre szoknyát adjon-e rám, vagy nadrágot...
Viccesek ilyenkor, de annyira elméláznak, mikor ezen gondolkodnak, hogy addig simán megsimogathatom a tévét.

Felálltam

Tegnap felálltam a kiságyamban! Anya pont végignézte, úgyhogy teljes volt az öröme. Hát igen, nagyon fájt a gyomra egész nap, így gondoltam, felvidítom, és belátom, jobban sikerült, mint terveztem. Este még próbálkoztam itt-ott felállni, de apa azt mondta, inkább ne az etetőszékemen és ne is a fürdőkádban gyakoroljak.
A küszöböket már csak elegánsan és csakis négykézláb közelítem meg, mert így sokkal egyszerűbb és jóval fájdalommentesebben lehet áthaladni rajta. Ma itt volt Kristóf, és nagyot nézett, hogy már milyen jól "haladok". Persze, mert ez mind az elmúlt néhány nap sikere, hogy már bárhová el- és bejutok. Ma egy kicsit játszhattam a fürdőszoba lefolyójával is, mindig beesett, ha meglökdöstem; megtanultam az etetőszékem kerekeinek a lefékezését, és a fékek kioldását, és rájöttem, hogy ülve pont jól elérem a gitárhúrokat, így már nem csak a vasaló pohárkájával püfölöm, hanem "pengetni" is tudom. Arra is rájöttem, hogy a zongorán pedálok vannak, -de a zongora kerekeit nem sikerült megmozdítanom...
Anya ma beújított néhány mondókát és verset, úgyhogy egész nap azokat hajtogatta, már vártam, hogy vége legyen a napnak...
Egyébként tegnap végre megérkezett a régi-új családtag, a hűtő. Apa éjjel 1-ig próbálkozott az ajtó átfordításával, de végül sikerült neki, igaz, ezért kétszer kellett elmennie a Váci útra szerszámokért. Kiadta anyának, hogy mindent főzzön meg, ami a fagyasztóban van, így ma volt sült husi főtt krumplival, és töltött káposztával. Na meg, ne felejtsük el a bónusz sós aprósütiket sem! Kiélveztük, hogy légkeverésesben több tepsi is békében megfér egymással. Mikor kisültek, anya kivett egy darabot, én meg ott ácsingóztam érte, de nem adott; azt mondta, hogy forró. Akárhogy próbáltam odahajolni és nyitogattam szépen a szám, ahogy ebédnél kell, nem kaptam belőle, -igaz, utána már jött a vacsi. Na de úgy érzem, holnap lesz mit nasizni úszás előtt.
Lehet, hogy apa elvisz minket, úgyhogy az is lehet, hogy lesz fénykép arról, hogy "közlekedem" egyedül a medencében!

ülés

Tegnap egész nap itthon volt apukám! Ilyen nem nagyon volt mostanában. Ettünk és aludtunk délutánig, aztán este megvettük nekem az autósülést, mert már régen kinőttem a másikat. Hazafelé egy jót szundítottam benne. így néz ki:
Aztán még átmentünk Bendiékhez, próbáltam megsimogatni is, nagyon édi! És milyen kicsi még!

3.fog

Már kibújt a 3. fogam. Valamikor a napokban jött ki, és ezt nem is viseltem olyan jól, mint az első kettőt. Ő az első felső fogam. Még másik kettő is készül kibújni, nem tudom, mikor lesz már vége.
Délután meglátogattuk apát az irodában, mert mostanában nagyon sok a dolga, ezért inkább ott van, mint itt. (Na jó, fénymásolni is kellett anya jelentkezéséhez...) Nagyon meglepődtünk, mert a jól megszokott Combinok helyett a régi villamos jött... Gondolkoztunk is, hogy ez most vajon azért van, hogy a "pestiek" értékeljék már kicsit a frankó új széles villamosokat?! Elég sokat kellett kóborolnunk, míg találtunk olyan ajtót, ahol fel is tudtunk szállni. Részünkről inkább Combino!!! Apánál összefutottunk Kokóval és Viviennel, ők is a felvételijüket intézték, és még Ildi is, szóval anya azt mondta, figyeljek oda és legyek büszke, milyen jó példát mutatnak nekem!
Aztán Ringatóra mentünk. Már akkor jó kedvem lett, mikor odaértünk, de a lényeg csak aztán következett. Elkuszmálkodtam anyától, és jól körbenéztem mindenkit. Néhány babát megfogdostam, de még nem tudom olyan finoman, így anyának néha közbe kellett avatkozni. Aztán odamentem Ili nénihez, épp a triangulumon ütötte az ütemet, miközben énekelt. Úgy gondoltam, addig megnézegetem a furulyáját, amíg nem használja, és megpróbáltam elvenni a lábáról, de arrébb tette, így elrontotta az ütemet. Csakhogy én nagyon szerettem volna megnézegetni a furulyát, és próbáltam utána kúszni, de anya megint csak közbeavatkozott.
Aztán láttam a többieket, hogy valahogy máshogy közlekednek, megpróbáltam utánuk csinálni, és sikerült is! Másztam, úgy, ahogy az igazi nagy babák, szépen térden...
Sajnos nem tudtam sokat gyakorolni, mert vége lett a Ringatónak, itthon pedig beájultam. 8 körül sírva ébredtem, még gyorsan lefürödtünk, (mióta földönfutó vagyok, igen hamar piszkos leszek), de már annak is alig vártam a végét, és igencsak sürgettem anyát.
Kristóffal már csak egy pillanatra találkoztam, de anya mesélte, hogy segített megfőzni a vacsorát, illetve inkább ő készítette el, Carbonarat, egy jó nagy tállal, -na kíváncsi vagyok, hogy fog az elfogyni! Talán majd besegítek.
Tegnap Ikeában voltunk, elég sok dolgot vettünk, többek közt két pici fenyőkomódot, amit anya egyedül rakott össze, és nagyon büszke volt magára. Én pedig akkor voltam büszke, mikor ki tudtam húzni az alsó fiókot, és kirámoltam belőle néhány szakállkát, szóval mindenkinek meg van a maga öröme.
Anya annak örül, hogy bepakolhat, én pedig annak, hogy ki!

Karúszó

Ma kettesben mentünk usziba anyával. Villamossal és busszal, -anya már elég jól tereli a népet, ha fel száll valami járműre. Simán előreszól, hogy "elnézést, beállnánk a helyünkre", vagy "elnézést, leszállnánk"... nagyon keni- vágja. Az emberek meg ijedtükben szét is szélednek, vagy legalábbis behúzzák amit be lehet.
Életemben először ültem buszon úgy, hogy ébren is voltam. A végállomáson szálltunk fel, és még várni kellett, hogy elinduljunk. Egyszer csak a buszsoförbácsi beindította a motort, -hát nekem az nagyon tetszett. Kiabáltam neki, mégegyszer csináljuk, de nem fogadott szót... Aztán elindultunk, és az egész út nagyon izgi volt. Ide-oda döcögtünk, meg kanyarodtunk, én meg jókedvemben vigyorogtam mindenkire.
Egyébként ha nagy leszek, és emlékezni fogok, írok egy esettanulmányt a bkv-s mamókról. Mikor meglátnak, a legkülönféleképpen reagálnak, van, aki cuppogni kezd, van aki gügyögni; van, aki vigyorog, és közben megfeledkezik a botjáról, ami jól eldől... Hát, összességében nagyon viccesek. Azt hiszik, hogy barátságos vagyok, de igazából kiröhögöm őket. De ezt ne mondjátok meg nekik.
Fél órával hamarabb értünk úszásra, erre nem volt ott a tanár néni!! Pedig anya olyan büszke volt, hogy nem kezdés után 5 perccel csobbanunk a többiek közé, de csak valami helyettes volt ott, bár ő is aranyos volt, még a vízbe is bejött, pedig a másik (akinek anya még mindig nem tudja a nevét) nem szokott bejönni.
Ma az volt a program, hogy felvettük a karúszót. Azt mondta a tanár néni, hogy a szülők lassan engedjék el a gyerekek kezét, vagy a gyerekek a szülők kezét, ahogy alakul. Hát, én elengedtem az anyáét, de a karúszó kicsit nagynak bizonyult, és valahogy közészorult a fejem, és a lábaimat sem bírtam sokáig fenn tartani. Akkor kaptam egy labdát a fürdőgatyeszomba, ami jól fenntartotta a lábamat, és így könnyebb volt hajtani magam, és egy labda után uszikáltam körbe-körbe a medencében, úgy, hogy anya egyáltalán nem fogott. Sajna nem volt ott apa, pedig tuti kis képeket készíthetett volna rólam az első önálló úszásomon. Ez van. Egyébként a Dani, aki két hét múlva 1 éves lesz, szóval Ő is kapott labdát az úszónadrágjába, de őt valahogy nem tartotta fenn, hanem ugyanúgy lógott a vízben.. :D olyan aranyos volt már!
A végére baromira elfáradtam, de anya is, pedig még jó kis program állt előttünk a hazaúttal, kezdve, hogy meg kellett keresni, honnan megy visszafelé busz. Hamar megtaláltuk, de át kellett menni egy hatalmas repülőhídon, anyát egy kissé megviselte.
Mikor hazaértünk, mindketten kidőltünk, aztán este még lementünk a boltba, anya dubarryt készített, én meg ott játszottam a konyhában, meg túrórudit, jóreggeltet, kukoricagolyót ettem. Ezeket már egyedül is tudom enni, bár néha több van a pulóveremen, mint a pocakomban.
Aztán bebújtam az asztal alá, mikor rájöttem, hogy nem tudok kijönni a széktől, arrébb toltam; fel akartam borítani a szemetest, leborítottam a magnót, kétszer, és szétszedtem a porszívót. Most jövök csak rá, milyen izgi az élet, és ez anya szerint a mentalitásomon is látszik újabban, mert állítólag egyre szemtelenebb vagyok.
Szerintem csak mérges rám, amiért kihúztam a tévét a konektorból és a videó távirányítójával meg is püföltem.. -pedig én csak azt próbálgattam, hogy kikapcsolva is jól szól-e.

De biztos megenyhül.

Amúgy nem csak én vagyok ilyen "aktív" :D, mert úszás után, miközben ettünk a Kolossal, anyáék beszélgettek, és mondta Kolos anyukája, hogy fel kellett szedni a parketta szegélyt, mert ő meg csak azzal szeretett játszani. Na, azért én még itt nem tartok. És a Kolos simán kiröhögi az anyukáját, ha rászól, hogy nem szabad. És még itt sem tartok. Kolost úgy kell elképzelni, hogy annyi idős mint én, fele akkora mint én, és azért jár gyógytornára, mert túl gyorsan fejlődik :D
Na, ezeket kerülöm én el! Nem ráérünk???

sétáltunk

Sétáltunk egy hatalmasat! Arra is rájöttünk, hogy ugyanúgy tudunk majd menni Ringatóra babakocsival, mint a Váci útról, mert nincs túl messze innen sem. Ebből következik, hogy tök jó helyen van.

Évivel

Ma megint az Évivel voltam, mert anya suliban volt. így lesz egész héten. Jó-jó, hiányzik anya, meg sokat gondolunk egymásra, ha külön vagyunk, de bevallom, jól esik, hogy Évi egész nap játszik velem. Azért van egy kis gond, mert mikor anya hazajön, Évi rendre beszámol minden egyes percünkről! És még azt is elmondta neki, hogy sírtam, mikor kiment kidobni a pelenkát. Vagyis inkább ellenkeztem. Anya erre este azt mondta, hogy ez kihasználás, és nem szép dolog.
Meg azt is mondta, hogy azért fura, hogy vele nem csinálok ilyet, és milyen remek érzéke van már babakorban az embernek az ilyesmihez.
Egyébként én is egyre jobban örülök a nagyágynak. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jó móka bebújni alá. Kijönni még nem nagyon tudok, na az viszont nagyon ijesztő szokott lenni. De majd csak megtanulom ezt is. Apa így is már többször elmondta, hogy ezen a héten tuti felállok! Miből gondolja? Nem tudom. De tény, hogy a kádban már kapaszkodom felfelé, mert ott nagyon érdekes dolgok vannak a szélére pakolva! És a zuhanycső is mindig fel van tekerve, pedig már úgy megrágcsálnám.
Apa pedig már csavarhúzót is hozott, hogy lejjebb tegye az ágyikómat.
Szóval lehet, hogy tényleg belehúzunk.

Ja Babakocsi!

Kaptam egy nagyon jó kis babakocsit, amit anya megfog, és száguld velem együtt a lépcsőn! Nagyon szupi, és könnyű, és most már nincs az a hely, amit ne járhatnánk be, -feltéve, hogy nincsenek az útban lábak. Bár ma kipróbáltuk a villamoson, hogy a cipőkön is elég jól mennek a kerekek.
A Kikában vettük, és már ott beleültem, és úgy jöttünk el, hogy ki sem szálltam, csak a kocsinál, mert oda még kenguruban mentünk, és nem volt rajtam kabát, mert ilyenkor anyával egy kabátot szoktunk felvenni, köszönhetően a Nővéremnek. De most már mehet mindenki a sajátjában, és bejárjuk a vidéket.
Igy pl. a boltban is sokkal egyszerűbben le tudom venni az eladó néniket és bácsikat a lábukról.
Szerzek ide egy képet, mert a fényképező még be van temetve valahová:


Élőben sokkal jobb.
(A másikat eltesszük a kistesómnak )

hinta- palinta

Átköltöztünk! Nagyon szupi kis szobám lesz. Vagyis naagy. Egyelőre még abban egyeztünk meg anyáékkal, hogy az én szobámban aludjanak. Apa még a habtapimat is elfoglalta, ugyanis nagyon fáj a háta, már kb. vagy 10 napja, így azon alszik... Állítólag jobb így neki. Mondtam, hogy cserélhetünk, ha gondolja, aludjon az én jó kemény és egészséges kókuszmatracomon, én meg bekucorodom anya mellé., de azt mondta, hogy az kicsi neki, és hogy az ágyról még le is eshetek.
Egyébként ma van egy hete, hogy itt lakunk, és már egészen megszoktam. Az első éjszakát anyával kettesben töltöttük, és még mindkettőnknek szokni kellett a helyet, én is fel-fel sírtam, de anya sem tudott olyan mélyen aludni. Ehhez képest ma már úgy kellett minket kirugdosni az ágyból reggel, és este pedig, mikor a nagy sétánkból hazaértünk, már igazi jókedvvel köszöntöttem a pillangómat az ágyacskámon.
A fürdőkádat nagyon élvezem. Ücsörgök és hasra vágom magam, körbe-körbe úszom, kergetem a játékaimat, cibálom a csapot, meg a zuhanycsövet... Jó móka.
A legnagyobb újdonságot viszont én produkáltam: énekelek. Beszélni még nem nagyon tudok, de az éneklés egyre jobban megy. Talán a fürdőszoba varázsa???
Pénteken úgy ébredtem, hogy a 't' betűt kezdtem gyakorolni, akkor eszembe jutott, hogy van is egy jó dal, amiben olyan hangsúlyos szerepet kap a 't', ez pedig a Hinta-palinta. Eleinte még csak a té-k voltak jó helyen, de ma este már azt is mondtam, hogy Hinta. Anya ennek nagyon örült, és énekelgette tovább nekem ezt a dalt, mikor abba hagyta, mindig én kezdtem, és néhány szótagot sikerült kimondanom, de anya azt mondta, a dallam tökéletes, nagyon szép, de a szövegen van még mit gyakorolni. Ráadásul ugyanazon a hangon énekelm, amin anya énekelte előre. Lehet, hogy apára ütöttem, ui. köztudott, hogy hajlamos elfelejteni a dalok szövegét, de az akkordok mindig megvannak...
Szóval valahogy így hangzik az én számból:

"Hi.tto-pojitto, _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ -bo."

A vonalak helyén csak a dallam van meg, de azért valamit mondok.
Már máskor is észrevették, hogyha van egy jó kis dallam a rádióban vagy a tévében, vagy anya gitározik, mindig énekelni kezdek, és a hangokat is jól eltalálom.
Hát nem Tehetség vagyok?!