Jelentés

Autóban:
-Apa! Tunkolunk?
-Tessék, kicsim?
-Tunkolunk, apa?
-Hogy tankolunk-e?
-Igen.

2 perc múlva:
-Anya! Hangszóró!
-Tessék, kicsim?
-Hangszóró!
-Harangszó?
-Igen.
 (pirul)

Anyára kicsit rá hoztam a frászt ezzel a két elszólással :) Pedig nincs oka ijedtségre. Egyébként most már egyre cserfesebb vagyok, és mikor beszélgetek, gyakran kérdezem, hogy "tudod?", "érted?". Anyának meg néha azt mondom, hogy kicsim :)

Beszélgetés tegnap este:
Anya: -Tudod, ki a szerelmem?
Én: -Johanna.
-És még ki?
-Apa.
Na ezen anya lement hídba, hogy milyen okos vagyok, és agyonpuszilgatott. Utána meg gondolta, lecsekkolja, hogy tudom-e mit beszélek (a kis gonosz):
-És még ki?
-Ildi!
-Neeeem...
-....neeem, Ildi a Bajátunk! :)
-Igen, Ildi a barátunk. -és kaptam még puszihegyeket.

Anyát szombaton összeszedtük, persze a legszebb idő volt, és simán napfürdőznünk kellett volna egész nap. De másnapra nagy küldetésünk volt. És hiába erősködtem a legnagyobb elszántsággal, hogy "Nem megyek haza..."  

Vasárnap aztán felkerekedtünk, hogy megejtsük anya 3. vizsgáját, ami négyes alá lett, mert a forrás alapon nem mutat jól tartozik oldalon, de máshogy nem jött ki a megoldás hehe :D A vizsgán közölték, hogy nincs vizsga, csak éppen arra nem tudtak választ adni, hogy miért lehetett bejelentkezni egy nem létező időpontra, úgyhogy aztán kifejezett kérésre lett vizsga...

Utána Ildiékhez mentünk Balassagyarmatra, és tök jól éreztem magam! Szétszedtem az egész nappalit, mert van egy jókora kupac kabalája, jórészt majmok :) Az anyukája is ott volt, és hozták a formájukat, kb 3 féle kaja volt, meg süti, torta. Ja, még rántott sajt is volt. Direkt nekem készítette Ildi. Előzőleg megkérdezte, hogy mit akarok enni, és mivel mostanában tanítottak meg rántottát sütni anyáék, közöltem, hogy rántottát. Erre Ildi mondta, hogy kérjek már valami normális kaját, erre rávágtam, hogy Rántott Sajtot.

Ebéd után anyát elkísértük fodrászhoz, ahol jól megvizsgáltunk mindent, és azóta azt kérdezgetem tőle, hogy most már megfoghatom a hajadat? Nincs vegyszer rajta? :) 

Itthon apával a punnyadó állást vettük fel és megnéztünk egy vígjátékot, anya meg hajnalig zongorázott.  A punnyadó állásunk így néz ki: apa elnyúlik a kanapén, felhúzza a lábait, oda helyezünk egy párnát, és arra kerülök én. Órákig is képesek vagyunk így lenni :) Anya már előre örül, ha meglátja, hogy az egyikünk helyezkedik :D lol

Másnap egy jó kis hétvége után tehát újult erővel mentem a bölcsibe. Pár napja kaptam egy sportcipőt, de mivel aludtam, nem tudták felpróbálni, és persze kicsi lett. Apával egyik reggel visszarohantunk a boltba kicserélni, amit már jobbnak éreztem, de valahogy mégsem kényelmes. Fáj benne az "ujjam". Anya próbálta kideríteni, hogy melyik ujjam, de nem igazán tudtam megmutatni: az ujj az nem a lábon elhelyezkedő kinyúló szervecskék összessége? Szóval nem nagyon tudok különbséget tenni egy lábujj és soklábujj között :D Pedig a kezemen már megy. 

Még annyi újság van, hogy mindig számoltatom a lépcsőket, miközben jövünk felfelé, és kb már 14-ig jó vagyok. Néha még belekavarodok, de mintha mi sem történne, mondom tovább.  :) 

Legújabb játékom pedig -a rántotta készítésen kívül-, hogy csúszdázok a fotelen :D 

Remélem, hogy hamar tudok jelentkezni, de nem túl jók a kilátások :)

Köszönjük Apának az odaadását!

Új bejegyzés

gyors bejelentkezés.
minden rendben. stop. vagyis köhögök már megint. stop. anya mindenhol közgazdász szagot érez. stop. apa nem érez szagokat. stop. kitalálták, hogy a boráros téren található szobor a borár. stop. megőrültek. stop. én még jól vagyok. stop.
üdv a kis részhalmaz.
stop.

Változások

Apával kettesben töltöttük az elmúlt hetet, mert anya "tanulmányi szabadságot" vett ki. Nagyon hősiesen tűrtük a dolgot, néha kicsit összekaptunk, de azért hamar kibékültünk. 

Változások apa életében

Apa mosott. És kakaót csinált. És öltöztetett. És elviselt :) Beszélgetett, és elkezdett nevelni. Mindenféle szabályokat hozott, hogy még anya is csak lapított, mikor hazaért.

Változások az én életemben

Éjjel nem csinálhatok semmi mást az alváson kívül. Ez nekem teljesen szokatlan, mert mindent éjjel szeretek csinálni, -az alváson kívül. Látszik, kik a szüleim... Egy másik változás, hogy pl. le kell mondani a "vacsi a tv előtt" dologról :( Ez anyát is komolyabban érinti :) És ha ledobok valamit dühösen, részéről le vagyok ejtve újabban én is... Eddig megkérni szokott, hogy nyugodjak le és vegyem fel a dolgokat. Így azt hiszem, nem is dobálok egy ideig semmit.
Egy kis gondolattal is többet tudok a világról: rájöttem, hogy a radiátorok vízzel működnek :)  Anya ekkor őszintén elgondolkodott, hogy őt mikor érdekelte egyáltalán valaha is az életben, hogy hogyan működik egy radiátor.

Változások anya életében

-De a szigorlat sikerült, ami egy nagyon komoly előrelépés :)

Alakítok

Szerepjáték: Odamentem a bejárati ajtóhoz, úgy tettem, mintha kinyitnám a kulccsal, majd hátraléptem, és kitártam a karom:
-Jöjjenek be! -és kedvesen mosolyogtam.

Szerepjáték2: Mikor Ildi telefonál, én is úgy teszek, mintha telefonálnék:
-Parancsoljon!
....
-Igen, igen.
....
stb
-Viszonthallásra!

Egyébként kikészítettem anyát. 

Megkérdeztem, hol lehet "vizezni", mire mondta, hogy a fürdőszobában. Én meg  ledobáltam a ruháimat, megfogtam a medencémet, amit sok kislabdával kaptam a Kornéltól, és gond nélkül behúztam  és beszuszakoltam a fürdőbe. Anya ekkor rohant, hogy mit csinálok, de már benne volt két vödör víz, és mondtam neki, hogy márpedig én medencézni akarok. 

Ez úgy jöhetett, hogy megmutatta ma nekem, hogy milyen szépen süt a nap, és ez már a tavasz jele. Erre apának elkezdtem kiabálni, hogy -Nézd apa! Jön a tavasz! Mehetünk a Balatonra, jön az ugrálás! :) 

Mondhatni, megragadtam az élményt.

Már nagyon várjuk a tavaszt, és lassan itt is van. Tök jó: lesz egy nagytakarítás, virágátültetés; -felfrissülhetünk kicsit. 

18+erős idegzet

A Bili használatát kiterjesztettük a rókára. két nap alatt megtanultam., 
-így nem kell folyton mosni :)
Minden rosszban van valami jó. 
 

Még mindig

Itthon vagyok, és beteg vagyok. Az új felfogás szerint a gyógyszerek hosszútávon ártalmasak, így én nem is akarok bevenni semmit. Az új felfogás szerint az orrszívás is nagyon ártalmas, de ez még annyira új, hogy anyáék még nem is hallottak róla. Próbáltam megértetni, de erősebbek voltak.

Nagyon jól viselkednek egyébként amikor nincs időm játszani velük: apa dolgozik, anya tanul. Ráadásul anya elvett néhány zsirkrétát tőlem, amit úgy kell visszalopkodnom egyesével.
Σ: Az életünk minden történéstől mentes ezekben a napokban. 

Én még pici vagyok!

Anyára volt jellemző, aki híresen nehezen vette fel a lépést a háztartás- vezetés édes örömeivel, hogy mikor vitára került a sor, mindig a korára hivatkozott. "Én még csak 20 éves vagyok... Én még csak 22 éves vagyok... Mások 23 évesen ezt meg azt csinálják..." Apa persze mindig oltotta, hogy milyen gáz duma. Mikor megszülettem, elmúlni látszottak ezek a gondolatok, amikor egyszer csak...

-Hanka! Pakolj el a szobádban!
-Nem tudok elpakolni, anya! Én még Pici vagyok! :D

És társai: Nem éjem el, én még piszi vajok. Nem tudom fejvenni, én még piszi vajok.

Persze, megválogatom a szavaimat, helyzettől függően. Legutóbb, mikor anya meggyömöszölt és azt mondta, hogy "Te vagy az én kisbabám!", ezt válaszoltam: "Nem baba vagyok, kislány vagyok!"

Tétel: aki úgy érzékeli, hogy cselekedeteivel felülmúlja kortársait, képes (lenne) még inkább felülmúlni őket. Hihi
Erről eszünkbe is jutott valami:

"De ami világos, megszilárdításra vár és arra, hogy naponkénti elmélkedéssel mélyebbre véssük: nagyobb fáradságodba kerül megőrizni eredeti tervedet, mint tisztességes dolgokat eltervezni.
Kell, hogy kitartsunk, s hogy folytonos tanulással toldjuk meg erőinket, míg jó tulajdonsággá épül, ami jóakarat volt csak.
Több szóra vagy megerősítésre részemről tehát már nincs szükséged: belátom, hogy sokban előrehaladtál. Amit írsz, tudom, honnan ered: nincs abban semmi kitalált, semmi kiszínezett. Mégis elmondom, mit érzek: reménykedem már benned, de még nem bízom. Akarom, hogy te is ugyanígy tégy. Ne higgy magadnak gyorsan és könnyen. Vizsgáld meg, fürkészd ki különféle módon és figyeld meg magad. Mindenekelőtt arra ügyelj, vajon a filozófiában vagy magában az életben haladtál-e előre."

Seneca, 16. erkölcsi levél

Kisbeteg

Beteg vagyok. Apával ketten mentünk Kádár doktor bácsihoz. Csúnyán köhögök (ha köhögök, sajnos hányok is), úgyhogy meg volt az esti program. Nagy visítás és egy kúpot kapó nyuszis mese után én is kaptam egyet... Nagyon utálom, akár négykézláb is elmenekültem volna.Vicces, ahogy két hányás között kértem egy kakaót, persze csak megszokásból, már tegnap óta egy korty sem megy le a torkomon. 

Remélem, végre elcsitul a pocim és kialhatom magam. 

(Le)Üdülés

Pénteken elmentünk Mátraházára, hogy apáék kipihenhessék az elmúlt időszakot. Megkaptuk a kedvenc helyünket, ahol régen Göncz Árpi bácsi is gyakran megszállt. Végülis az ő szellemi  elfoglaltságaival szemben részünkről egy nagy zabakúra vette kezdetét;- vagyis inkább a szüleim részéről, mert az én étvágyam még mindig változatlan, a nullához közelít. Vasárnap megtettem az első lépéseket az önállóság felé, amikor is nagy elszántsággal kijelentettem, hogy eszem ágában sincs az étterembe menni, és elfeküdtem a tévé előtt. Először még értetlenül álltak a kérdés előtt, és odalent az ajtó előtt eltöltöttek 10-20 percet, de amikor változatlanul azt hajtogattam, hogy biztos hogy nem megyek, és sírni kezdtem, mikor közelítettek, végülis győzött az éhség, és elmentek ebédelni a szomszéd épületbe. Közben persze folyamatosan kattogtak, és fel- felnéztek rám. Öröm lehetett így ebédelni...
Aztán még  az is elő-előfordult, hogy megkérdeztem: "Ez kinek a háza?" és azt is mondtam, hogy "menjünk haza, mert ez valakinek a háza!" Még vasárnap éjjel is azt mondtam anyának, hogy "ez valakinek az ágya, menjünk haza, az én ágyamban alszom!" :) Akkor már anya is egyre többet gondolt a friss kenyérre amit otthon süt, és a saját ágyára :D Kijelenthető, hogy a Schadl család ezen ága félévente két napot tud és képes önfeledten távol tölteni az otthontól hármasban :)

Láttunk sok-sok mókust, tettünk ki nekik mogyorót. Szinte nem töltöttünk úgy időt a szabadban, hogy ne szaladgáltak volna a hatalmas fenyők között. Apával új mókát is találtunk ki: rájöttem, hogy milyen jól lehet formázni a fagyos havat a homokozóformákkal, és csináltunk sok-sok csillagot és vödröt :D Ugyanis ennyi homokozócuccal indultunk el. Sajnos elmaradt az áhított motorozás, de a szánkózás is, cserébe "havaztam " és fent játszottunk jókat. Apa meg anya még rexeztek is, de kínszenvedés volt, mert egy kicsit lejtett az asztal. Anya jutott el egyszer 99-ig, ez volt a legmagasabb pont, százig nem jutottak el. Én addig összebarátkoztam a pultos Marcsi nénivel, és tök jót beszélgettünk.

És hogy miért leüdülés? Mert fáradtabbak vagyunk,mint amikor elindultunk. Engem kiszívott a friss levegő, és köhögök is sajnos, lehet, hogy van egy kis hőemelkedésem is. De apa és anya! Állítólag full lefárasztottam őket, és elhatározták, hogy "üdülni" egy jó darabig nem mehetek velük :( 

Pedig... Nekem sem volt egyszerű velük!