tb

Tegnap tb-ben voltunk anyával. Kenguruban vitt, mert metróval mentünk. Egész jól viseltem, egy órás várakozás után sikerült elaludnom. Kicsit szenvedtem előtte, mert a cumim még aznap reggel elkeveredett valahová, és nem találtuk meg, így vinni sem tudtunk. Csak akkor ébredtem fel, mikor már kifelé jöttünk. Anya egy kézzel felhúzta rám a kötött zoknikámat, mindkét lábamra, egy-egy kézzel, mert csak úgy ért el. Emiatt nagyon büszke volt magára...
Estefelé apa is befutott, így amíg szundikáltam, anya elfutott lámpákat venni az új lakás folyosójára. Nagyon tuti kis lámpák lettek! Mikor hazaért, újra ketten maradtunk, mert az építkezésre és Regihez kellett mennie apának...
Én egyre mozgékonyabb vagyok, így anya nem győzött a nyomomban loholni. A videót hol nyomkodom, hol rúgdosom. A hangfalat egyértelműen rúgdosni szoktam. Minden alá bebújok, ami alá csak lehet.
Ma úszni voltunk, szokás szerint elkéstünk...
Az elején mindenkire ordítottam, ha próbált velem kapcsolatot teremteni, mint pl hogy beszélni kezdett hozzám. De aztán elég jól belejöttem.
Délután még lemegyünk anyával a boltba, mert már nagyon szeretné megfőzni azt a brokkolikrém levest, amit a rádióban hallott. Azt hiszem, azt én is megkóstolom .
Lehet, hogy zsemlét is sütünk hozzá, csak tanulni is kell, nekem meg gyakorolni a mászást, már majdnem megy!