Nincs választásunk

- Ha meguntad a gépedet, anya, akkor nekem adod?
- Igen.
- Most nem akarod megunni?
- Most még nem tudom megunni, sajnos.
- Sajnos nincs választásunk.
- Igen, nagyon okos vagy.
- Sajnos, nincs választásunk, és nekem kell adnod. :)
Imádom.
És egész nap ilyen. :))

Kata lánya

Talán innen ered, hogy az ember szívesen skandál jelszavakat. Minden kisgyerek életében előfordul, mikor úgymond "úgy marad". Hanka most a szobájában "úgy maradt". Skandálja, hogy Kata lánya. És játszik. Már két perce azt hajtja, hogy Kata lánya. Az ismétlés fontos, biztonságot ad.
Az öcsém is úgy maradt, amikor hároméves volt, de ő fél óra hosszáig, és miközben egy match boxot tologatott, hajtogatta, hogy iszunk vizet? Ugyanis szomjas lett.

Megreformáltuk az estéket, nem mehet többé a tv, helyette babazene szól, és kapott egy gyertyát szemmagasságba, ami ugyanúgy váltakozik, mint a tv "fényjátéka", tehát nézze azt. A nappaliban alszik, nem szeret a szobájában aludni. Ezért szerencsére megengedhetem a füstölőt is, mert a tér elég nagy hozzá. Egyszer azt mondtam, csak akkor érezni, ha az embernek eszébe jut a szó: füstölő.
Úgyhogy passzív agresszív vagyok a lányommal. :) Viszont az esték végre olyanok, ami mindenkit megnyugtat. Kár, de tény, hogy mindez hármasban zajlik. Mollyval.

Farsang és Beszéd

Figyelj, anya, erre most nincs időm.

Na de nekem időt kell szánni ugye arra, hogy ma megvolt a farsang, én kicsi pónim lett, és nagyon jól érezte magát. A nap története, hogy Ervin nevű óvodatársa (azt hiszem Ervin...) kisház volt, körablakkal, és lámpával. Az akart lenni, hát az lett. Nagyon cuki volt. Egy másik kissrác meg hold volt, petróleum lámpa volt a kezében, de annyira édes volt, olyan komolyan meg volt csinálva, mint egy igazi manó! Majdnem hazahoztam ám;)

A farsangi jelmez varrás hordaléka két csuklóvédő, egy darab cipő, (ki kellett próbálnom ezt a török basa cipőt :), egy barbie szoknya, és hát egy jelmez. Végül is kettőnk akaratpárbajából ez sült ki. (ez a nap szava úgy látszik akaratpárbaj:D )

Én kicsi pónim

Az én kicsi pónim én kicsi pónim jelmezt akar farsangra. Aszongya ha kreatív vagy, akkor legyél.

Duma

Anya, kérek virslit, mert farkaséhes vagyok!

Jajj, megittam a kakaómat, kipukkad a pocim.

Kérek nyers bacont. Nem megsütöttet, nyerset. Jó? Nem lesz tőle bajom, anya.

-...És akkor a gonosz mostoha nagyon mérges lett...
- Éktelen haragra gerjedt, anya!

Sétáltunk hazafelé az oviból egy anyukával és a kislányával, majd elköszönés után:
- Tök jó volt a csajokkal! :))


Megtörtént az első úszásóra, tanulták a vízben levegő fújást. A következő elmaradt, mert a Kisgömböcöt nézték helyette, az oviba jött a társulat előadni. Még mindig élvezettel nézi és hallgatja a magyar népmeséket :) Tök jó kis szókincse lett tőle.

Úszás

Ma volt az első úszás órája :) Nagyon büszkén próbálgatta tegnap az új úszócuccokat, és nagyon dzsesszes cuccokat is kapott apukájától. 

Egyébként visszaadhatatlan, ahogy mesél, és ahogy beszél úgy általában. Nem azt mondja, hogy megyek aludni, hanem azt, hogy megyek "szendergek egyet". Nagyon választékosan fogalmaz, túlszárnyal minket. Szereti a magyar népmeséket. Nem is olyan régen olvastam a Meseterápia című könyvet, és így megértettem én is, mennyire fontos és tökre közelebb kerültem még Magyarországhoz is. Jó dolog:) Szóval mindennap olvassuk ezeket a meséket, és már én is úgy megtanultam mesét mondani, hogy Hanka felajánlotta a lehetőségét, hogy menjek és meséljek az oviban:) Életem legszebb bókja volt.

Reggelente mindig ott kell maradnom, amíg felmegy az emeletre, és integetünk és puszikat küldözgetünk egymásnak. Nekem úgy tűnik, hogy a legtöbb ovis társát nagyon szereti, őket is puszilgatja és olyan traccspartit lenyomnak, hogy csak lesek. Jó fejek is egyébként. Mondjuk, nincs is rossz fej gyerek, csak talán nem ismerjük őket eléggé :( ami nagyon ártalmas tud lenni. 

Visszatérve nem sokára megyek érte, tegnap felhívta a figyelmünket, hogy a pizza a kedvenc kajája, a gyümölcsleves és a tészta mellett, így ma pizzát kap. Tegnapelőtt ő készítette a salátát, ami isteni lett. Imádta tépkedni, és nagyon büszke volt magára. Mondjuk, én még büszkébb voltam rá :) 

Esténként olyan meséket néz, amit nem illik kiírni egy gyerekblogba. Visít, ha az apukája kikapcsolja, de én hagyom. Tudom, hogy nem véletlen, hogy ezeket akarja nézni, szóval az egyetlen amit tehetek, hogy lassan majd lejön róla valahogy :D 

A másik heppje a számítógép, pl. muffinkészítő meg fodrász játékokat játszik, de totál rá van kattanva. Annyira, hogy megnyitja a google-t, beírja a megjegyzett betűket, kiválasztja az oldalt a kereső által kidobott listáról és játszik. De egy jó mesével el lehet onnan csábítani. 

Beiratkoztam a könyvtárba, és most már vége a vizsgaidőszaknak, úgyhogy lassan beszokunk oda is.