Tegnap apáék elmentek orvoshoz, és addig Kristóf vigyázott rám. Egy kicsit zokon vettem, úgyhogy -szó mi szó-, jól leordítottam a fejét. Megtelefonálta anyának, hogy sehogy sem bír velem, bevallom, nem kíméltem egy cseppet sem. Kivett az ágyamból, énekelt, ringatott, kaptam gyümölcslevet, de csak hiányoztak anyáék. Mikor hazaért, őt is számon kértem, és utána sem nagyon örültem, hogyha kiment.
A mai nap egy kicsit jobb volt, rengeteget "mászok" . Anya húslevest evett, amit kinéztem a szájából, és szó szerint nagykanállal zabáltam. És csak a ringató végén hánytam rá :)
Este a tápszer után ettem egy kis vaníliás tejpépet is, fincsi volt.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése