Osztálytalálkozó

Anyának az 5. éves érettségi osztálytalálkozója volt. Bármennyire is felkészült előző este, sokáig fenn voltak, és még tovább szöszmöszöltek másnap, így a szokásos cirkusszal, és a szokásos késéssel indultunk el Tokajba. Én nem tudom, hogy mikor nőnek már fel! Anya nagyon izgult, de a végére persze minden jól sikerült. Beugrottunk Mamáékhoz, kicsit beszélgettek Apával, de aztán én eléggé megéheztem, így átmentünk anyához Tokajba. Bemutatott a volt osztálytársainak, és elmondhatom: rendkívüli sikernek örvendtem. Apával tettünk egy kört: elvitt Erdőbényére, ahol elvette anyát két éve, sétáltunk, és közben elmesélte a sztorit,- legalábbis ahogyan ő emlékezett ;)

Aztán visszafelé anyát is felvettük és visszamentünk Mamáékhoz.
Anya és Apa előző este:





Viktorral eléggé összebarátkoztam:
Jó volt!
Másnap meglátogattuk a két Dédimamám! Ráadásul mivel a nyíregyházi Dédike pont most költözött, még anyáék sem látták az új lakást, ezért mindenkinek volt bőven kíváncsiskodnivalója! Egyébként a lakás nagyon jó lett, és megismertük anya nagynénjének, Andinak a leendő férjét (ihhihhi), Ricsit. Ricsiről találtunk egy elég kifejező képet anyával, hasonlít, kivéve, hogy Ricsi mosolyog! Egyébként mindenki nagyon szimpatikusnak találja és nagyon örülünk Neki! És a kép pedig:
Utána Téglásra mentünk, ahol a téglási Dédikét, és anya testvérének, Gabinak a családját ismertük meg.
Visszafelé megálltunk kicsit pihenni, (és apa elszívott egy cigit...! grrr! ), anya készített pár fotót, mert nagyon szép idő volt, és jó meleg!

és végül Hármasban:

egy napunk a váci úton

Vannak jobb és rosszabb napjaim, mint minden- hozzám hasonlóan- édes kis csecsemőnek. És egyben Főnöknek. Kialakult rendszere a napomnak inkább csak az evésekben van, s az evések közti szünetekben ha játszani van kedvem, játszom; ha aludni van kedvem, hát alszom. Ez így természetes. Bár néha elhagyom a zoknim közben. Anya igyekszik alkalmazkodni hozzám: ha ébren vagyok, amikor a konyhában van dolga, gyakran kivisz magával. Általában Maci, aki Micimackóhoz Igen Hasonlatos is kikísér, -ezt a nevet Apától kapta; na szóval ő is jön, és néha még Szofi,- átkereszteltük magyaros írásúra, mert ő már kis magyar zsiráf, szóval Szofi, a zsiráf is velünk tart. Mivel nincs pihenőszékem, ezért próbálkozunk különféle ülőalkalmatosságokkal. Nekem még nem szabad sokat ücsörögni, ezért mindig csak kis időre mehetek ki, míg nagyjából rendbevágjuk a konyhát. Hát, ami az ülőalkalmatosságot illeti... Egyik sem az igazi, anya azt mondta, gyorsan meg kéne tanulnom ülni!

Ez a szék még nagynak tűnik nekem, mert totál balra dőltem benne. Anya rendre visszaigazgatott, de folyton visszadőltem.
így legközelebb inkább ezzel próbálkoztunk:

Kényelmesebb, de mindig beleolvadok. Nagyon meleg. Egyébként ezen a képen itt azt a célt tűztem ki magamnak, hogy a fellógatott Macit lekaparásszam a fogantyúról. Sikerült is, csak anya visszaakasztotta. Megint leküzdöttem onnan, mire anya hangosan kiáltozni kezdett apának, aki lélekszakadva rohant ki az irodából, és aztán meg ő akasztotta vissza Macit, amti már tényleg nem értettem, de talán csak ő is látni akarta, milyen ügyesen hadonászom. Lehadonásztam neki is, hogy láthassa, és úgy vettem észre, emiatt nagyon nagyon büszkék voltak rám! Olyan jó, ha büszkék rád a szüleid! (hát még nekik, hm? )
Na, de hogy történetem folytassam, általában dél körül visszamegyek a kiságyamba. De előtte azért még anya jól megszeretget!

Aztán mars az ágyba. Egyik reggel arra ébredtem, hogy pillangók repkednek az ágyam felett! Azóta is ott keringenek, ha jön egy kis szellő, rögtön táncolni kezdenek, őket szoktam csodálni, mielőtt neki látok a délutáni szunyámnak. Ez elég sokáig el is szokott tartani.
Esténként előfordul, hogy átjön a Zsuzsó! Anyával beszélget kicsit, aztán mindig cipel egy-két kört itt a szobában, és dúdolgat nekem, beszélget velem. NA, még ő az, akinél jókat tudok aludni!
Apa és Zsuzsó:
Ezután jön az esti fürdés Apával. Ez mindig ugyanolyan kellemes, egyre mélyebb vízben fürdök!
Ezután pedig már csak olyan négy körül ébredek!
Jó éjt!

megnőttem

Megnőttem. Egy valami nem változott: ugyanúgy szeretek aludni!
Az első képen két hónaposan már csaknem lelógok a pelenkázóról! :-) (na jó, azért ez még odébb van.)
Az alsó képen éppen csak hogy hazaértem. És Elpilledve nézegetek.

Fodrászék

Anya végre eljutott a fodrászunkhoz. Én még ugyan kicsi vagyok ehhez, de azt hiszem, most igazán elégedett magával:) Egész nap jó kedve is volt, hallottam, ahogy késő este is még apával bohóckodtak, készült is pár kép a hajáról:

Ugye, szép? :-D
Jucusnál, a kozmetikusnál is volt, de azt mondta anya, hogy arról inkább ne tegyünk fel képet! ?)
Én addig apával voltam, kicsit beszélgettünk, aztán szundikáltunk, csak ebédelni mentünk le anya után, később szundikáltunk tovább. Végülis, apa nagyon jól viselkedett:)

FADD

Huh, ma nagyon sok emberrel ismerkedtem meg. Apáék, ígéretükhöz híven elautókáztak velem Fadd-Domborira, hogy bemutassanak anya rokonainak! Nagyon jó fej embereket ismertem meg bennük! Sokat ringattak és sétáltunk is egy nagyot az új vagi kocsimmal! Kényelmesen elvoltam benne, délután még a moszkítóhálót is rátették nekem. Igazi felüdülés volt. Megismertem Viktort is, anya kisebbik öccsét, aki eddig még nem volt hajlandó idedugni az orrát, hogy megnézzen engem! Persze én egyáltalán nem is haragszom rá, mert nem jó, ha az ember sokat vonatozik! (Kivéve Nagyapának:) Szóval sok jó fej embert ismertem meg, apa is egy jót horgászott, pedig aludni akart, mert éjjel dolgozott. De annyira lenyűgözte a hely szépsége, hogy inkább végig egyhelyben ült és horgászott., csak akkor jött fel,amikor hazaindultunk. Kristóf, Viktor és kisPisti elvitték anyát csónakázni, látszólag nagyon élvezte. Én addig mamával voltam., aki nagyon örült ám, hogy látott, alig akart egy percre is letenni! Este pedig megejtette az első csapalatti fürdetésemet. Mivel szeretem a vizet, így a fürdésnek ezt a formáját is jól viseltem, Mama pedig nagyon büszke volt, hogy ilyen ügyesen fürdetett meg!
Vicces volt, ahogy a fiúk hosszan fociztak, és mindenki bámulta őket, hogy milyen jól elvannak. Mindet Ónodinak hívják, mint ami az anyukám neve is. Az első képen láthatjátok Pisti legjobb pillanatát, igazi focis kép! A kapuban sokáig csak egy nagy Borsodis üveg állt. Főként addig, amíg állt a kapu:)

Ez pedig Nagyapa (ő meg zokniban focizott) :

Mamával:



Apa:) Nagyon szereti a horgászcuccait cipelni :




Lesz még néhány kép Faddról fotóalbumban, nem sokára online!

babakocsim

Ma nagy útra tértünk, hogy szerezzünk egy új babakocsit. Volt nekem egy, amit mamától kaptunk (tán kölcsön..?), szép kis kacsák voltak rajta, de a kerekei nem bírták a pesti utcákat.ígyhát elmentünk és vettünk egy Joggert. Futni is lehet vele, azért hívják joggernek. Három kereke van, felfújhatóak, és illeszkedik rá az autóshordozóm és a mózeskosaram is! Szóval holnapután, amikor megyün Mamáékhoz FAdd-Domborira (oda mennek nyaralni), már az új kocsival vagizhatunk! JEE:)

múlthét

-ez az anya! már majd egy hete nem írt!
De igazából nem is sok minden történt. Vasárnap rögzítettünk egy-két szép, vagy éppen mulatságos videót. Az egyiken apával zenét hallgatunk. Én a vállán fekszem, és ő meg simogatja a hátam, nagyon kedves kis videó lett. Egy másikat anya csinált Momónak, míg aludtam.

Aztán meg este itt voltak Juditék, kaptunk egy szép csipkét Pötyitől, egy sorozatnak a folytatását. Én még külön kis ruhákat is kaptam, és egy rágókát, amiben víz van. Azt mondták, ha majd már nagy leszek és jönnek majd a fogaim, megfagyasztjuk a rágókát és jól fog esni azt rágcsálni.
A hétköznapok lazán teltek. Nagyrészt átaludtam, pedig itt a házban nagyon érdekes dolgok történtek állítólag. Egy kiskutyát magára hagyott a gazdája majdnem két napra, és szegény, itt ugatott éjjel nappal. A lakók tettre készen várták a gazdit, és a végén igen leszidták8?, de ő csak visszabeszélt, és még a kiskutyapisit sem mosta ki liftből. Ezért nagyon mérgesek voltak a ház lakói rá!

Na a másik érdekes, hogy egyik délelőtt apa meg anya itt fényképeztek egy nyakláncmedált egész délelőtt. Nagyon vicces volt, ahogy lóg a medál egy papírra ragasztva, ezek meg meredten fényképezik! Kiderült, hogy a nővérem esküvői meghívójára kell. Ezt a nyakláncot anya kapta amikor hazajöttünk a kórházból. Apa az ágyikómba rejtette, és mikor anya felhajtotta a takarómat, hogy letegyen aludni, ott csillogott a szép nyaklánc.
Na, aztán voltunk még a héten egy izgi helyen!!! Meglátogattuk Kingát és Jucust, anya fodrász és kozmetikus barátnőit. Először meglepődtem, mert ölbekaptak, és vinnyogni kezdtek, és percekig abba sem hagyták. Rámraboltak ;). De aztán kiszúrtam anyát a (-nekem) tömegben, és rájöttem, hogy ha ilyen nyugodtan áll, nagy gáz nem lehet. Aztán lassan abbahagyták a vinnyogást, és kiderült: Nagyon szépnek találtak! Kinga (néni- hehhe) tett valami megjegyzést az egyik forgómra vagy mire, de azért nekem úgy tűnt, odáig vannak értem. Az a Jucus néni meg le sem akart tenni. Aludtam vagy egy órát a nyakában. Nagyon szeretetteljes emberek! Jó, hogy ennyien szeretnek!
A hét többi része csendesen telt, voltunk anya doktor bácsijánál is, meg aztán apa doktornénijénél, de egyébként senkinek kutyabaja. Anya doktorbácsijához Reginával mentünk. Megnéztük az unokaöcsém vagy unokahugom; Regina próbálkozott a doktor bácsinál, hogy mondja már meg, kisfiú vagy kislány, de ő hajthatatlan volt! Fura volt egy ilyen kicsi lényt látni! (háhhá:)