ülök

2008. január 25., péntek

Képzeljétek, tudok ülni! Eddig amikor meguntam, hátravágtam magam, és a fejem elég nagyot koppant., de mára már sikerült oldalra leereszkednem., így a kezemmel visszafogom az esést.
Kicsit régen írtunk, mert anya suliban volt egész héten, de most nem mesélek egy egész oldalon keresztül, mert nem sok minden történt.

szemészet

2008. január 18., péntek

Ma szemészeten voltunk, minden rendben van. Csak ellenőrzésre kellett menni, minden kisbabának kell állítólag. Ma nagyon finom ebédet készített anya, ettem is mint kacsa a nokedlit, csak a vége felé megakadt valami a torkomon, és kijött minden :(
Azért rendben vagyok., anya aggódik, hogy beteg lettem (legutóbb is akkor hánytam, mikor beteg voltam), úgyhogy ma már nem megyünk sehová, csak bent pihengetek.
Anya és apa is nagy feladatot kapott mára: apa bútort fuvaroz, anya pedig sikál egy ócska kb 30 éves tűzhelyet (akkor is volt már gáztűzhely?) amit kb 2 éve nem is mostak le. De lehet, hogy több, csak vigyáztak rá...
Azért durva, hogy valaki ott hagy az eladott lakásában egy ilyen koszos gáztűzhelyt :) hihhi
JAJAJA, és végre van tévénk. Mert a másik elromlott, és most hozta el apa azt, ami a telken volt. Beüzemelték, és észre vették, hogy azon sincs kép. Úgyhogy a kábel volt rossz... Még jó, hogy ketten is próbálták megszerelni. No de mindegy is, most már újra nézhetjük a tv paprikát!

gyaloglás

2008. január 17., csütörtök

Na, nem én gyalogolok, -azért ennyire még ne szaladjunk előre. Anya gyalogol. Mióta volt az a nagy Ringatós túránk, azóta jó nagyokat sétálunk. Még jó, hogy most jött ránk, hogy itt az influenza járvány. De tényleg. Ma már meg sem fordult a fejünkben, hogy bkv-val menjünk Ringatóra. Na de egy kicsit visszább...
A hétvégére leutaztunk Mamáékhoz. Ti ezt mondta a telefonban: "nem jössztök haza? főztem egy csomó kaját!" -hát erre anya is csak igent mondhatott. Hogy én mit össze ettem! Lehet, jobb lenne, ha le sem írnánk.
Pénteken anya madártejet készített, minden előzetes bejelentés és arra utaló jel nélkül, életében először. Madárröptében is kellett elfogyasztani, mert az idő múlásával madárpuding lett belőle. Este Kristóffal hazamentünk Rakamazra. Csak jelezni szeretném, hogy hiába fáradt voltam, szokásomtól eltérően nem ordítottam, hanem egyből vigyorogtam, Mamára leginkább, de Papára is! Lehet, segített, hogy a kicsik,- akik nálam kicsit nagyobbak- már aludtak, így nem volt szokatlanul nagy "tömeg" :-D -már bocsi.
Szóval Mamáéknál hamar bevágtam a szunyát. Mama meg anya mindig azon témáznak, kell-e body a rugdalózó alá... Én mindig figyelmesen hallgatom őket: anya azt kérdi Mamától: te tudnál úgy aludni, hogy rajtad van két réteg ruha? mire Mama: -hát, akkor is kéne alá valami, én mindig adtam... Persze, Mama enged anyának, mert ilyen kis drága. :-D
Másnap egész nap kómáztam szinte, meg az egész hétvégém valahogy olyan kábán telt, de nem voltam beteg, vagy ilyesmi, csak a hangulatom volt ilyen. Papa felállította nekem az utazóágyat, és jórészt el is voltam abban. Este anya megfürdetett, igazi nagy kádban egyedül fürödtem. Azért nem ülve, mert azon -bár egyre jobban megy-, még van mit gyakorolni, hanem hason. Nagyon jó volt, ott vigyorogtam felfelé anyára meg Mónikára. Utána el is aludtam, de apa még 300 km-ről is fel tud ébreszteni az éjszaka közepén. Már nem is tudom, hogy történt, de általában az szokott lenni, hogy apa megjelenik, én meg felébredek. Dehát szeretnék többet lenni vele... No szóval, apa felhívta anyát, és elkezdtek telefonon vaterázni, vettek is két éjjeli szekrényt, mert anya tisztára beleélte magát, hogy lesz hová letenni a szemüveget, meg egykoron a fogát... És annyira jól mulattak, hogy én is beszálltam, kicsit beszélgettem apával, aki győzködött, hogy aludjak vissza, én pedig győzködni próbáltam, hogy ugyan egy kicsit bújjon már ki a telefonból, hadd vigyorogjak rá, és hadd cibáljam meg az orrát,- no meg ha már ott matatok, a szemüvegét...
De nem jött elő. :( így nem maradt más hátra, mint egy pohár tea után az alvás.
Reggel szokás szerint erős hajcibálással keltettem édesanyámat, merthogy a gyengére nem ébred fel. Bírom ezt, mert 3 fokozat van, és egyre izgibb: az első kisebb próbahúzásra csak egyet dünnyög álmában. A 2. már egy kicsit határozottabb, hiszen úgy tűnik, ma már végre szabad a pálya, na olyankor szokott dünnyögni, és meg is moccan, megemlekedik, és igyekszik minél jobban ráfeküdni a kilógó tincsekre. És a 3. az, amibe apait-anyait beleadhatok, az igazi élvezet, amikor teli marokkal, teli tenyérrel megfogom, és jól meghúúzoom, ahogy csak bírom. NA akkor szokott határozottan kinyílni a szeme- és a szája is, és a keze, és először nem tudja, hogy most mi van, de a végén úgy is mosolyog rám, megsimogat, odahúzza a fejemet, és persze én is vigyorgok, és ad egy nagy cuppanóst.
Na jól elkalandoztam, de marhára mesélhetnékem támadt. Néha rám jön, aki szeret, az tudja... :D
Vasárnap délután négyen indultunk haza, mert Viktort elvittük Miskolcra a koliba. Anya végig nevetett,- kivéve az út végén, mert akkor bealudt. Viktor mesélt az iskoláról, és arról beszélgettek, hogy kinek mi a kedvenc tantárgya, mi érdekli, hová menjen tovább tanulni... Elmondta, hogy neki személy szerint a lyukas óra a kedvence, s ezzel csak egy aprócska gondja van, hogy olyankor szokott elfogyni 600 forintja. Én nem tudom, hogy mi is ez pontosan, de anya jót nevetett rajta.
A hazafelé utat nehezen viseltem, az utolsó órában percenként egy kiáltással adtam anyáék tudtára, hogy ami sok az sok, és igazán kikérem magamnak, hogy azért, mert nem vagyok egy nyávogós gyerek, mindent megcsináljanak velem.
De mikor hazaértünk, megláttam apukámat, és rögtön jó kedvem lett! Anya azt mondta, most már látszik, hogy mikor rámosolygok, látszik, hogy az neki szól! De hát mit tegyek, nagyon jó fej! Folyton vicces és rímekben beszél- bár valószínüleg tök értelmetlenségeket, de azért nekem bejön.
No, és hogy miért gyaloglás a címünk? mert anya felkelt hétfőn 6kor, lement Gyöngyösre iskolába, kigyalogolt, majd körbegyalogolta az iskolát, majd rájött, hogy elnézte az órarendet, majd visszagyalogolt az állomásra. De akkor már itt volt az Éva, akit megkért apa, hogy segítsen rám vigyázni.. (?), és akkor anya tovább gyalogolt, még egészen 3ig... és akkor bejárta Pestet is, ha már ilyen kis buta volt, hogy nem nézte meg jobban az órarendjét. Pedig csak jövőhéten van neki suli... :D ihhihhihi
Kedden úszáson voltunk, aztán átugrottunk az új lakásba. Nagyon szupi, már kész van az irodabútor! (csak mellékesen jegyzem meg, apa bejött, és egyből felébredtem, most már hason vigyorgok az ágyamból) Jól alakul!
Szerdán anya bejárta a westendet, kontakt lencse és kabát vásárlás céljából. Aztán elrohantunk a védő nénihez, mert szeretett volna látni minket. Anya égett egy sort, mert 3. -ra találta el a megfelelő ajtót, úgyhogy az összes orvos útbaigazította... De sajna ilyen volt az egész hete, mindent elszúrt, amit el lehetett... Aztán este még elment az ő doktor bácsijához is.
Ma pedig voltunk a Lehel piacon babakocsival, nagyon tuti volt, és tök jó odataláltunk, lévén, hogy pont előttünk ment egy nő szintén babakocsival, rátapadtunk, és követtük, és pont a piacra ment ő is.. segítettek az angyalok, mert nekik babakocsijuk is van ám!
Délután pedig Ringatóra mentünk, új dalt tanultunk. Ahogy kiléptünk a teremből, anya elfelejtette a dallamát (Bocsi, Zoli bácsi...), de a szövege megvan:
"Sárkányparipán vágtattam,
Gyémánt madarat mosdattam,
Göncölszekeret kergettem, (áá, ez meg van, dó, lá, dó, lá, szó, dó, ré, miiiiii)
Holdfényhajú lányt elvettem."
Azt mondta az Ili néni, hogy ha kis pasik ilyeneket tanulnak, és a lányok látják, hogy milyen szavakat tudnak (holdfény hajú lány), akkor majd az ilyen meséket is beveszik, mint ez a fenti..
Jót olvastál?
Na puszi

ringató

2008. január 10., csütörtök

Ma elsétáltunk Ringatóra! Nagyon jó volt. Mármint mindkettő: sétálni is és a ringató is. Aki tudja, hol lakunk, (és azt is, hol a Bálint ház :) az tudja, hogy ez vagy jó 2 km. De ha nem, akkor is. Anya 3 körül felpakolt, úgyhogy fél 4kor el is indultunk, és tök hamar odaértünk, ahhoz képest, hogy babakocsival mentünk.
Idén ez volt az első alkalom, és nagyon jól sikerült, túl sokan sem voltunk, és túl kevesen sem. Ili néni hegedűlt és furulyázott is, és anya nagyon büszke volt rám, mert az egészet szépen ülve hallgattam, és mindig figyeltem, ha beszélt. Nagyokat röhögtem a höcögtetőkön is :)
Már este van, én a fürdésre meg a Vacsimra várok, de anya az ő vacsorájukat készíti... Bár ettem, mikor hazaértünk, és az nem volt olyan régen. Vaníliás tejpépet- szigorúan csak 1 mokkáskanál cukorral való dúsítás után fogadom el.., és körtét. Nagyon finom a kettő együtt: a körte meg a vanília.
cool

takarítottunk

2008. január 9., szerda

Ma este takarítottunk az Üllői úton. Apa letette a földre az új ágy két szivacsát, anya leterített egy lepedőt: így lett nekem egy pihe-puha játszóhely kialakítva. Játszottam is, amíg le nem másztam az "ágyról". Ugyanis már az is nagyon tetszett, hogy a parkettához (nálunk itthon szőnyeg van, így azon nem olyan jó) csapkodom a cumim, és állati jól szól! Mivel még viszhangzik is a lakás, így meg pláne. DE az, ahogy csúszkálni lehet a parkettán, meg minden játék máshogy verődik hozzá, nagyon elszórakoztatott. Anya rendre visszajárkált a szobáa, ahol én voltam, no meg a tévére is rá-rá nézett azért, Apa ugyanis "beledugott egy drótot", így bejött az rtl klub. Egyszer le is estem, de csak egy fél perc múlva kezdtem sírni, mikor ráébredtem, hogy az nem normális, hogy Velem ilyen történik.
Vacsi után egy kicsit tudtam aludni, de aztán orral is érezhető módon ébresztett a "természet". Mivel nem volt nálunk popsi törlő, anya a csap alá csapott, csakhogy fürgébb voltam nála, és belendítettem magam a víz alá, szóval elázott a fél kombidresszem. Na akkor body le, pulóver fel, anya próbálta a harisnyámat a kellő magasságig felhúzni a pulóveremre, de fél perc múlva már kinn is volt a derekam., úgyhogy nem volt más választás, apát kellett hívni, hogy lassan induljon el értünk. Ő már addigra útra kész volt éppen, így nem sokat vártunk rá, sőt, még szerencse is, hogy otthon értük, így hozott nekem váltás ruhát. Mivel jó gyerek vagyok, még "balesetek" sem fordulnak elő velem, anya megunta, hogy mindig egy rakat váltás ruhát cipeljen magával, ezért nem volt nálunk.
Egyébként a parkettatúráról még csak annyit, hogy apa szerint, sose volt még ilyen koszos a mancsom. És egy kérdés is felmerült bennem: kik azok a "kurva takarítónénik"?eek
üdv: a kis discovery

így alszom

2008. január 8., kedd


egyébként megjöttünk úszásról, egy csomó új dolgot csináltunk. közben nevettem apára,- ha láttam, és pancsoltam ezerrel.

TwooFogs

HIhhi, rejtett angolsággal közhírré tétetik, hogy kijött a Második Fogam is! Elmondhatjuk, hogy remekül viseltem.
Egyre többet emelgetem a fenekem, sőt, szinte mindig emelgetem, lesz hasizom rendesen. Nagyon élvezem. Éjjel is felébredtem, és emelgettem egy fél órát, csak utána tudtam visszaaludni, -de sokat kell még gyakorolnom.
Tegnap reggel rosszalkodtam. Anya szerint. Mikor felébredtem, lemásztam az ágyról, és megtaláltam a földön a Szütyőnket. Mindig azzal megyünk mostanában mindenfelé. Mivel a tegnapelőtti napunk nagyon fárasztó volt, anya nem nagyon ügyelt, hogy épp hova teszi le, és ki sem pakolt belőle. No de én! Találtam egy sálat. Azzal nagyon jól eljátszottam. Találtam egy banánt. Sose láttam még héjjában. Találtam egy fura fém hengert, lötyögött ha megráztam. Állítólag red bull volt. Megtaláltam a pót cumisüvegem, a pót cumim, pelenkát, popsikrémet. Legjobban a popsitörlő tetszet. Szépen leszedtem róla minden öntapadós cimkét, aztán szopogattam, tök jó hangja van, csörög, és zizeg :) Talán erre ébredt fel anya. Sajnos, mert a popsitörlő zacskón mindig veszekszünk, és soha nem adta még oda., ezért volt mit megvizsgálnom rajta.
Persze arra is gondosan ügyeltem, hogy nagyjából elpakoljak magam után, így a redbullt, cumisüveget, és egyéb hengerszerű dolgokat bepakoltam a gitár alá. A ruházati cikkeket, mint sál és zokni, a kiságy alá dugtam be. Szerintem nagyon kreatívan pakolásztam., csak sajna hamar véget ért a buli.
Ma megyünk úszni, kíváncsi vagyok, hogy fogunk odaérni, mert lehet, bkv-val kell mennünk. Majd meglátjuk... Jó lenne nem el késni, mert akkor nehezebbben veszem fel a tempót, ha nem vagyok ott a bemelegítéskor,- és az nem is egészséges.
Tegnap még egy dolog történt, nagy örömet szereztem anyának, ti. nagyon megéheztem, és mikor megkaptam az uzsim végre, teljesen a tányér fölé hajoltam, és nyitogattam a számat mint egy ponty, hogy anya minél gyorsabban tudja a számba kanalazni a tejpépet. Mióta sikerült megértetnem vele, hogy viszonylag ízetlen, tesz bele egy kiskanál cukrot, így már nagyon finom, és egész megszerettem.

wink

lassan felszállok

2008. január 6., vasárnap

Szóóóval, ma az történt, hogy egy pillanatra a testem kb 80 %-a elhagyta a földet, a mellkasom, a hasam és a combjaim a levegőbe emelkedtek: kinyomtam magam! Felemeltem az egész törzsem, ami még nem fordult elő velem... Ennek a mutatványnak szintén csak anya volt szemtanuja. Anya szerint mindig bolondot csinálok belőle. Ha tartja a tenyerét, akkor tapsolok vele. Erre ő örömködve behívja apát, de nekem addigra már nincs kedvem tapsikolni, és ő ezt úgy éli meg, hogy palira veszem apa előtt, vagyis azt hiszi, hogy apa azt hiszi, hogy anya csak hiszi, amit lát. Mire jó a hit tehát...? ihhihhihhi
Na egyébként tegnap a fent említett nőszeméllyel eléggé meggyűlt a bajom. Mint valami vasmarkos riasztó-felügyelőberendezés folyton a nyomomban jár, amit már kezdek unni. Én csak meg akartam nyalogatni a telefontöltő zsinórját. Erre odatérdelt hozzám, és kivette a kezemből, összehúzott szemöldökkel rám szólt, hogy nem szabad. Én ettől már a falra mászok. Tök ideges lettem. Babanyelven elkezdtem magyarázni, hogy meg kell ismernem a dolgokat, és ne akadályozzon folyton, -bár azt tanultuk együtt, hogy az akadály jó, mert lényege elenére előreviszi az embert. Mivel nem értette, én is összehúztam a szemöldököm, és elkezdtem sírni- ezt legalább érti, és ott akartam hagyni ahol van. Csak hát ugye ezzel vannak még problémák... Kicsit nehezemre megy a tervezés nélküli spontán mozgás, úgyhogy csak annyi jött össze, hogy ott kukacoztam előtte, dühömben próbáltam magam hátratolni, ami nem sikerült, csak kb a harmadik próbálkozásra. Aztán belejöttem, és ott is hagytam a töltőjével együtt! Ő meg eltette és kiment. (De aztán kis idő múlva visszajött, és megölelt, és kibékültünk.)
Ma Gyöngyösön voltunk, megint vizsga miatt. Apával beszélgettünk egy jót megint, de most már hazaértünk, Apa átment az Üllőire. Mi meg, nagyon fáradtak vagyunk, anya egész éjjel tanult. Én kb fél5től próbáltam kicsit vígasztalni, hogy nem sok van hátra, de hamar elálmosodtam megint és visszaaludtam... úgy kb másfél óra múlva.
Na tele a pelusom... jobb ha most megyek.
razz

Boldog Új Évet!

2008. január 2., szerda

Elmúlt a születésem éve... cry Lassan egy éves leszek ;)
A szilveszter nagyon lazára sikerült, anya egész nap tanult, apa egész nap a konyhában sürgött-forgott. Este átmentünk meglátogatni Bendit, nagyon aranyos! Apa próbált pár fényképet készíteni kettőnkről, de hangosan nyögtünk mindketten, így kis idő elteltével fel is hagyott a próbálkozással. Röviddel este 11 után értünk haza, egy gyors pezsgőnyitás, és már szólt is a Himnusz. Aztán anya meg apa koccintottak, és engem is jól megpuszilgattak.
Ja, és a hó is esett majdnem egész nap! Nagyon szép volt.

Másnap pedig, vagyis 2008.01.01-én először közlekedtem előrefelé, úgy, mint a kommandósok!! Fú, nagyon büszkék voltak rám anyáék!