Szókincsező

2009. május 7., csütörtök

A szókincsem rohamosan fejlődik az utóbbi hetekben, így közel a "kettőhöz".
A legszebben az anya-apát mondom, a nem-et és a nénit. Rájöttem, hogy ha az utcán kedvesen mosolygok egy nénire, és mondom, hogy néni, akkor olvadozni kezdenek, és persze foglalkozni velem.
Ezen kívül még Ídi (Ildi), Bibi (Vivi) és Jojó (Kokó) nevét mondom. Vivien erre azt mondta, hogy kicsit elcsúsztam az abc-ben. :D
Néhány bölcsis társam "Leja" és Lili, és ÁMÁ (Ádám), -így csupa nagybetűvel (pirul). És természetesen gond nélkül megy a Mama és a Dédi. Ma találkoztam egy távoli unokatestvéremmel, ő Dadi (Dani.)
"Mutogatónévmásaim" az Ide, Oda, Aja (arra). Ha két d-vel mondom, hogy idde, vagy odda, akkor az itt van-t és ott van-t jelent.
A Tatajó a takarómat jelenti. Ha kényesen mondom, és nálam van a takaróm, akkor kakaót kérek, bár néha meg gond nélkül kimondom mindkét szót. Azt, hogy kérem, semmi pénzért nem mondanám, szökőévente egyszer talán, időspórolás céljából. Néha nincs időm a felnőttek nevelésére.
Az állatokat a nevük első három-négy betűjével, vagy a hangjukkal jelölöm, pl. vau-vau, bár az ma egyszer vau-tya lett., és maradt a háp-háp és a bú. A ló? -na azt végigmondom :) Érdekes módon a hangya is egyszerű nekem. A bárány bájá, az elefánt eje, az egér az kise.(-gér).
Megkülönböztetek ótó-t és ninót, és ma megtanultam a traktort és dudálni is tudok, hogy tütű.
Testrészek közül csak a lába. De ezt így szigorúan e/3-ban.
A csörög a telefon mondatom így hangzik: teje, és szedem a lábam az adott telefon tulajdonosához, hogy odacibáljam a készülékéhez. Egyébként néhány szót mondok a telefonba, ha beszélek mamával; vagy ha távol van, apával. Nem csak kuksolok és pislogok, hogy na akkor most itt hangokat hallok, de mi van?
Életem első mondata pedig úgy két hete hangzott el, egy vasárnap délben, így szólt:
Apa, deje hamm!

0 megjegyzés: