A hétvégén megint kirándulni voltunk Környén. Elég hamar eltelt az idő, de jó volt látni az ismerősöket, megint bájosan mosolyogtam mindenkire, és ezért ők is rám. A "hamar eltelt az idő" azt is jelenti, hogy hamar nagyon éhes lettem. Amúgy is tervben volt, hogy elmegyünk ebédelni valahová, mert apa meghívta anyát, valahogy így: "menjünk el ebédelni, legalább eszünk végre egy jót!". Erre anya persze sírva fakadt, mert mindig tele a hűtő, és még a sütő is... Tegnap pl. kapros túróval töltött csirkemell volt, desszertnek fehércsokis sárgabarackos tejberizs -szóval nem egy krumplistészta na, -bár én odaáig vagyok érte, szeretem. Múlthéten is volt a zúzapörkölttől a marhahúslevesig minden... Apa nem is megbántani akarta anyát, és ezt anya is tudja, de azért ilyenkor -főleg a nőknek- meg lehet bántódni, mer' akkor is méltatlan ez a fogalmazás... 
No de visszatérve, elmentünk Gántra, ami egy tök jó hely, pici korom óta oda járunk, ha Környén vagyunk, ami azt jelenti, hogy már 3x! is voltam ott. Még útközben elaludtam az autóban, mert elfáradtam a friss levegőn, így anyával a kocsiban vártuk meg a kaját, és csak akkor mentünk be, mikor kész lett; csodák csodájára épp akkor ébredtem... Ez egyébként anyának is kapóra jött, mert addig szép csendben újra átlapozta a "főzősújságokat", és beikszelgette, mit akar enni a jövőhéten
Az éttermi menüt majdnem teljesen végig ettem, ettem húslevest, aztán pároltzöldséget, bakonyimártásos petrezselymeskrumplit, éééés a végén gundelpalacsintát és somlóit felváltva... 
mindenből csak pár falattal ettem, és éjjel egy kicsit fájt a gyomrom, de inkább ez, mint az éhség, nem 
?
Mikor hazaértünk, egy kicsit ijesztő volt a hangulat. Az ablakunk alatt villogott rengeteg rendőrautó, meg bácsik és nénik rohangáltak le-fel az utcán, volt aki sisakban volt, és fekete ruhákban, voltak akik zászlót tekertek magukra. Alig tudtam elaludni, akkora volt itt a randarílozás, és az is zavart, hogy hol anya, hol apa rohant mindig az ablakhoz. Attól tartottak, hogy valami betalál az ablakon...
Nagy nehezen elaludtam, és baj sem történt, úgyhogy túléltük ezt is.
Másnap egy hatalmasat sétáltunk anyával, elmentünk egy nagyon szép virágos üzletbe, amivel anya már régóta szemez. Nagyon szép a környék erre, még csak most ismerkedünk vele, de van pár park is, sokféle bolt, a mester utcai virágos és réééteseees! Szóval egyelőre élvezzük az ittlétet!
No de visszatérve, elmentünk Gántra, ami egy tök jó hely, pici korom óta oda járunk, ha Környén vagyunk, ami azt jelenti, hogy már 3x! is voltam ott. Még útközben elaludtam az autóban, mert elfáradtam a friss levegőn, így anyával a kocsiban vártuk meg a kaját, és csak akkor mentünk be, mikor kész lett; csodák csodájára épp akkor ébredtem... Ez egyébként anyának is kapóra jött, mert addig szép csendben újra átlapozta a "főzősújságokat", és beikszelgette, mit akar enni a jövőhéten
Az éttermi menüt majdnem teljesen végig ettem, ettem húslevest, aztán pároltzöldséget, bakonyimártásos petrezselymeskrumplit, éééés a végén gundelpalacsintát és somlóit felváltva... mindenből csak pár falattal ettem, és éjjel egy kicsit fájt a gyomrom, de inkább ez, mint az éhség, nem ? Mikor hazaértünk, egy kicsit ijesztő volt a hangulat. Az ablakunk alatt villogott rengeteg rendőrautó, meg bácsik és nénik rohangáltak le-fel az utcán, volt aki sisakban volt, és fekete ruhákban, voltak akik zászlót tekertek magukra. Alig tudtam elaludni, akkora volt itt a randarílozás, és az is zavart, hogy hol anya, hol apa rohant mindig az ablakhoz. Attól tartottak, hogy valami betalál az ablakon...
Nagy nehezen elaludtam, és baj sem történt, úgyhogy túléltük ezt is.Másnap egy hatalmasat sétáltunk anyával, elmentünk egy nagyon szép virágos üzletbe, amivel anya már régóta szemez. Nagyon szép a környék erre, még csak most ismerkedünk vele, de van pár park is, sokféle bolt, a mester utcai virágos és réééteseees! Szóval egyelőre élvezzük az ittlétet!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése