Rizikó

2009. március 15., vasárnap

Mint ismeretes, a szobám a konyha mellett van.
Mint ismeretes, a kezdeti könnyebbségekkel ellentétben már nem vagyok valami jó alvó.
Apa és anya így morfondíroztak ma este:
Apa:
-Szerinted ki lehet menni kávéért ilyenkor? (ford: felébred???)
Anya:
-Csak nem biztos, hogy visszajössz drágám. (ford: felébred és ott fog)

Álmomban is én vagyok a főnök :) Juhéé! Hatalmas karrier vár rám, én mondom!

Nem mellesleg, ma többször rendet kellett vágnom a szüleim között. Pl. apa együtt dúdolta az ünnepi műsor előadóival az egyik dallamot, ami engem kifejezetten zavart, ezért egy félreérthetetlen gesztussal csendre intettem, mire zavartan pislogni kezdett. Kis értetlen.
Anya meg a nadrágját húzgálta magára, mert csúszik neki, de őt egy szemöldökfelhúzással és szájelhúzással simán lerendeztem. Nem értem, miért nem vesz kisebb nadrágot vagy övet...
Lesz még munkám velük. "Én mondom" :D

0 megjegyzés: