Tegnap felálltam a kiságyamban! Anya pont végignézte, úgyhogy teljes volt az öröme. Hát igen, nagyon fájt a gyomra egész nap, így gondoltam, felvidítom, és belátom, jobban sikerült, mint terveztem. Este még próbálkoztam itt-ott felállni, de apa azt mondta, inkább ne az etetőszékemen és ne is a fürdőkádban gyakoroljak.
A küszöböket már csak elegánsan és csakis négykézláb közelítem meg, mert így sokkal egyszerűbb és jóval fájdalommentesebben lehet áthaladni rajta. Ma itt volt Kristóf, és nagyot nézett, hogy már milyen jól "haladok". Persze, mert ez mind az elmúlt néhány nap sikere, hogy már bárhová el- és bejutok. Ma egy kicsit játszhattam a fürdőszoba lefolyójával is, mindig beesett, ha meglökdöstem; megtanultam az etetőszékem kerekeinek a lefékezését, és a fékek kioldását, és rájöttem, hogy ülve pont jól elérem a gitárhúrokat, így már nem csak a vasaló pohárkájával püfölöm, hanem "pengetni" is tudom. Arra is rájöttem, hogy a zongorán pedálok vannak, -de a zongora kerekeit nem sikerült megmozdítanom...
Anya ma beújított néhány mondókát és verset, úgyhogy egész nap azokat hajtogatta, már vártam, hogy vége legyen a napnak...
Egyébként tegnap végre megérkezett a régi-új családtag, a hűtő. Apa éjjel 1-ig próbálkozott az ajtó átfordításával, de végül sikerült neki, igaz, ezért kétszer kellett elmennie a Váci útra szerszámokért. Kiadta anyának, hogy mindent főzzön meg, ami a fagyasztóban van, így ma volt sült husi főtt krumplival, és töltött káposztával. Na meg, ne felejtsük el a bónusz sós aprósütiket sem! Kiélveztük, hogy légkeverésesben több tepsi is békében megfér egymással. Mikor kisültek, anya kivett egy darabot, én meg ott ácsingóztam érte, de nem adott; azt mondta, hogy forró. Akárhogy próbáltam odahajolni és nyitogattam szépen a szám, ahogy ebédnél kell, nem kaptam belőle, -igaz, utána már jött a vacsi. Na de úgy érzem, holnap lesz mit nasizni úszás előtt.
Lehet, hogy apa elvisz minket, úgyhogy az is lehet, hogy lesz fénykép arról, hogy "közlekedem" egyedül a medencében!
A küszöböket már csak elegánsan és csakis négykézláb közelítem meg, mert így sokkal egyszerűbb és jóval fájdalommentesebben lehet áthaladni rajta. Ma itt volt Kristóf, és nagyot nézett, hogy már milyen jól "haladok". Persze, mert ez mind az elmúlt néhány nap sikere, hogy már bárhová el- és bejutok. Ma egy kicsit játszhattam a fürdőszoba lefolyójával is, mindig beesett, ha meglökdöstem; megtanultam az etetőszékem kerekeinek a lefékezését, és a fékek kioldását, és rájöttem, hogy ülve pont jól elérem a gitárhúrokat, így már nem csak a vasaló pohárkájával püfölöm, hanem "pengetni" is tudom. Arra is rájöttem, hogy a zongorán pedálok vannak, -de a zongora kerekeit nem sikerült megmozdítanom...
Anya ma beújított néhány mondókát és verset, úgyhogy egész nap azokat hajtogatta, már vártam, hogy vége legyen a napnak...
Egyébként tegnap végre megérkezett a régi-új családtag, a hűtő. Apa éjjel 1-ig próbálkozott az ajtó átfordításával, de végül sikerült neki, igaz, ezért kétszer kellett elmennie a Váci útra szerszámokért. Kiadta anyának, hogy mindent főzzön meg, ami a fagyasztóban van, így ma volt sült husi főtt krumplival, és töltött káposztával. Na meg, ne felejtsük el a bónusz sós aprósütiket sem! Kiélveztük, hogy légkeverésesben több tepsi is békében megfér egymással. Mikor kisültek, anya kivett egy darabot, én meg ott ácsingóztam érte, de nem adott; azt mondta, hogy forró. Akárhogy próbáltam odahajolni és nyitogattam szépen a szám, ahogy ebédnél kell, nem kaptam belőle, -igaz, utána már jött a vacsi. Na de úgy érzem, holnap lesz mit nasizni úszás előtt.
Lehet, hogy apa elvisz minket, úgyhogy az is lehet, hogy lesz fénykép arról, hogy "közlekedem" egyedül a medencében!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése