Látogatók

Tegnap meglátogatott Mama és Papa. Mivel tudtuk, hogy jönnek, ezért Kristófékat is áthívtuk vacsorára. Volt nagy nyüzsi :) Sütöttünk finom husikat, krumpli, rizs is készült, minden nagyon jól sikerült. Most már a kenyér is egyre jobban megy :)


Megmutattam Papáéknak, hogy hogy fotózom, és lenyűgöztem őket :) Aki nem tudná, irányítok mindent és mindenkit (Nézz ide!) és beállítom a gépet, nagyon komoly, ahogy előadom. Aztán még az önkioldózás...

 

Valamint azt is megmutattam, hogy tudok mesélni. Van egy mesekönyvem, az a címe, hogy Még nem akarok lefeküdni! :) Érthető, hogy miért ez a kedvencem. Szerintem nagyon sajnálatra méltó, hogy az a szegény kisfiú, -Bence-, még játszani akar, de már mindenki tanul vagy még dolgozik és neki mégis aludnia kell. Ezt szoktam elmesélni úgy, hogy közben szépen lapozgatom a könyvet. És most az egyszer elárulom a végét: "Bence mégis lefeküdt!" :D 

Mostanában többet mesélek anyának, mint ő nekem. Mindig kérlel :) 

Aminek még nagyon nagyon örülök, hogy egyik nap úgy döntöttem, hogy ha nem lehetek rózsaszín baba (merthogy az vagyok ha akarok) a farsangon, akkor Katicabogár szeretnék lenni! Csodák csodájára Mama (talán mert már nevelt néhány gyereket :) ) előszedett valahonnan egy katicabogár jelmezt :) Már úgy várom, hogy belebújjak! Juppi! Anya is irigyel ám :) Mondta is, hogy biz'Isten összehoz egy családi farsangot tombolával, fánkkal meg minden :D 

Ha rajtam múlik, élőzene is lesz! :)