Ki az a Béla?!

Megtanultam használni az egeret. Még nem tudjuk, hogy örülünk-e neki. De hogy megint fejlődött a mozgásom, az kétségtelen.  Most egyfolytában a traffot akarom mosni.

Tegnap, lévén szombat este, és anyával ketten vagyunk, leültünk megnézni egy filmet a tévében, olyan hagyományos módon, hogy ment a tévében mi meg néztük :) volna... ugyanis a nagy viharban beázott a upc kábel a 9. kerületben, így se tv, se internet, se telefon, se apa :D Most, így kipihenve magunkat, nincs más hátra, mint fel a flyladyre, hogy kedvet kapjunk egy kis takarításhoz. Mi nem csináljuk ugyan (egyiket se gyakorlatilag:), de kognitív megerősítésnek mindenképpen hasznos :D 

Erről jut eszünkbe egy idézet a tegnap esti film első 20 percéből, amit láttunk:

-Jó reggelt. Még nem kell felkelned, de lelkiekben kezdj el rá készülni. Még nem kell felkelned. 

Konkrétabban rólam: egyik nap egy mérőszalaggal mászkáltam, és mondtam anyának, hogy állapítsa meg, hány kiló vagyok. Miután tisztáztuk, hogy mit is szeretnénk, kb. 95 cm -ben határozta meg a magasságomat. A bölcsiben is én vagyok a legnagyobb, itt már a szélességemet is beleértve. Istápolom a kisebbeket, hogy anya mást sem hall rólam, amikor értem jön. Azt is mondták, hogy ideje lenne gyarapítani a családot. :)
Egyébként még mindig nagyon izgalmas a hazaút a bölcsiből, új szokásom szerint végéig araszolom a kerítés-széleket, ahol csak lehet, ami attól nagyon durva, hogy egy sportpálya mentén  is jövünk a Villányin általában, aminek kb. 200 m a kerítése és ettől tart olyan nagyon rövid ideig a hazaút. 

A beszédem is megállíthatatlanul fejlődik, nagyon sok verset, mondókát és éneket tudok. 

Szeretek rajzolni, és imádok Eszterrel játszani. Két dolog miatt szoktam szomorú lenni, ha nem mehetünk a játszótérre, mert esik az eső, és ha apa azt mondja, hogy most nem érek rá. 

A legutálatosabb dolgok mostanában számomra, mikor fel kell öltöznöm, és mikor fürödnöm kell. 

Beadtuk az óvodai felvételi kérelmet, ezért át kellett költöznünk a Tompa utcába. Mondtam is, hogy a Tompa Nagymamánál lakunk :D 

Van egy titkom is. 

Egyik nap játszottam nagy jókedvűen, amikor anya egyszer csak meghallotta: -Nagyon szejetlek, Béja! Mikor megkérdezték, ki az a Béla, mondtam, hogy a barátom. Azóta azt akarják kiszedni belőlem, hogy ki az a Béla. De nem mondom ám el... :)

Reggelente odaülök Ildi asztalára, aki mindig hoz valami finom reggelit, pogácsát vagy bármit és együtt szoktuk kezdeni a napot, azzal, hogy megkérem, nézzük meg a "játékpacilovat".