Blöffölni csak nagyot érdemes

Esténként anyával alszom el. Ott ül az ágyam mellett, míg el nem alszom. Igazából neki ez a nap fénypontja. Cserébe szépen elalszom.

Szeretek elalvás előtt könyveket nézni. Anya viszont leszögezte, hogy nagy könyvet nem vihetek az ágyamba, csakis kisméretűt, hogy fekve lapozgassam, és amúgy meg ne szúrjon meg, ha éppen elaludnék.

Viszont kaptam tőle egy fantasztikusan jó könyvet, amit egyszerűen nem tudok megunni: a Tippit!

Tippi minden állattal le van fényképezve, még kicsi-kicsi lányként, elefánton ül és majommal játszik, és gekkót puszilgat vagy éppen pávát vagy mit ölelget. Na, én minden este bepróbálkozom anyánál, hogy "Pitti", mire erre anya elmondja a szokásosat, hogy nem, mert hát az nagy könyv, és ugye most este van, és azt csak nappal nézzük, bla-bla.
Ma délután viszont kitaláltam egy nagyon frappáns megoldást:

Ugye köztudott, hogy játszás után a játékot el kell tenni.
Megnéztük anyával a Tippit és mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna, megszólaltam, hogy: "Na, kész!", összecsaptam a könyvet és egy határozott mozdulattal az ágyamra tettem. ;)
Persze, anya már öreg. És rájött, hogy az esti vitát akartam ezzel kibekkelni.

Na de eljött az este.
És én még mindig szeretek olvasni lefekvéskor. A probléma adott, Tippi az asztalon, én meg olvasnék; hát a következőt találtam ki:
"Déje kakaó, Anya".
"Hozzak kakaót?"
"Igen."
Azzal anya szokás szerint kiment a kakaómért.
Visszajött, és először baromi büszkén rám nézett, hogy ugyanúgy fekszem az ágyikómban, ahogy ott hagyott.
Aztán egy rossz pillanatban kikerekedett a szeme, én viszont fapofával feküdtem tovább az ágyon, mint aki észre sem vett semmit... :D lol néha eszméletlen önuralmam van!
Lényeg a lényeg, Meglátta az egyik cenzúrázott méretű mesekönyvet az ágyamban, amit úgy loptam oda, míg ő kint "kakaózott".
Pedig... tuti ötlet volt. Nem igaz? ;)
Apa biztos elbeszélget velem erről holnap... :/