Bár lépteim zaja még nem ver fel senkit, de azért maguk, a lépteim már léteznek :D
Szóval. A napokban, hetekben már többször előfordult velem, hogy megálltam. Mindig azért, mert elfeledkeztem magamról, aztán, mikor észrevettem, hogy valójában én Állok, egy széles, büszke vigyor kíséretében gyorsan leültem.
Tegnap is történt egy ilyen Megállás, de nem akartam leülni, és mikor anya meglátta, hogy tudatosan ácsorgok, gyorsan hátrébb lépett előlem, én pedig ügyesen utána lépkedtem. Este még apának is bemutattuk az új tudásomat, olyan büszkék voltak rám!
Ma is gyakoroltunk, de ma már csak akkor voltam hajlandó lépkedni, ha volt valami érdekes játék a kezükben.
Anya meg is jegyezte, hogy hozzá nem is megyek oda, csak egy rózsaszín műanyagdoboztetőhöz?! Dehát, kérdem én, az a rózsaszín műanyagtető mikor zavart el engem a konyhaszekrénytől, mikor épp kipakolni készültem a tányérokat?!
Egyébként a nyári szünetet olvasással igyekszem tölteni, minden érdekel, amit lapozgatni lehet, újság, prospektus, könyvek... Van egy olaszországról szóló vékony turista könyv, azt szeretem a legjobban. Minden nap megrágcsálom, lapozgatom.
Ha éppen nem olvasok, akkor ki-, be-, le- vagy felpakolok tárgyakat tárgyakra, a cumimat rendszeresen berakom a zoknisfiókomba, a cumisüveget bedobom a könyvek közé, ill. ezt a kettőt reggel be szoktam vágni az ágyam mellett lévő spongya-bobos bádogkukámba, mert irtó klassz hangja van. És ha ezekkel betalálok, akkor a takarómat is utánuk küldöm,- bár az nem szól. A zoknikat lehúzom, mert szorítanak, és bedugdosom őket az ágy és a fal közé. Van, amikor csak az egyik párját dugom a falhoz, a másikat simán kidobom. Aztán ha véletlenül ott marad, akkor kicsit megrágcsálom, és elteszem valami biztos helyre.
Lehet, hogy ezzel összefüggésben van az, hogy napok óta csak 4 pár zoknit hordok felváltva?...
Szóval. A napokban, hetekben már többször előfordult velem, hogy megálltam. Mindig azért, mert elfeledkeztem magamról, aztán, mikor észrevettem, hogy valójában én Állok, egy széles, büszke vigyor kíséretében gyorsan leültem.
Tegnap is történt egy ilyen Megállás, de nem akartam leülni, és mikor anya meglátta, hogy tudatosan ácsorgok, gyorsan hátrébb lépett előlem, én pedig ügyesen utána lépkedtem. Este még apának is bemutattuk az új tudásomat, olyan büszkék voltak rám!
Ma is gyakoroltunk, de ma már csak akkor voltam hajlandó lépkedni, ha volt valami érdekes játék a kezükben.
Anya meg is jegyezte, hogy hozzá nem is megyek oda, csak egy rózsaszín műanyagdoboztetőhöz?! Dehát, kérdem én, az a rózsaszín műanyagtető mikor zavart el engem a konyhaszekrénytől, mikor épp kipakolni készültem a tányérokat?!
Egyébként a nyári szünetet olvasással igyekszem tölteni, minden érdekel, amit lapozgatni lehet, újság, prospektus, könyvek... Van egy olaszországról szóló vékony turista könyv, azt szeretem a legjobban. Minden nap megrágcsálom, lapozgatom.
Ha éppen nem olvasok, akkor ki-, be-, le- vagy felpakolok tárgyakat tárgyakra, a cumimat rendszeresen berakom a zoknisfiókomba, a cumisüveget bedobom a könyvek közé, ill. ezt a kettőt reggel be szoktam vágni az ágyam mellett lévő spongya-bobos bádogkukámba, mert irtó klassz hangja van. És ha ezekkel betalálok, akkor a takarómat is utánuk küldöm,- bár az nem szól. A zoknikat lehúzom, mert szorítanak, és bedugdosom őket az ágy és a fal közé. Van, amikor csak az egyik párját dugom a falhoz, a másikat simán kidobom. Aztán ha véletlenül ott marad, akkor kicsit megrágcsálom, és elteszem valami biztos helyre.
Lehet, hogy ezzel összefüggésben van az, hogy napok óta csak 4 pár zoknit hordok felváltva?...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése