Egy hetes vagyok!

Ma vagyok egy hetes. Egyelőre minden változatlan, rengeteget alszom. Ma volt itt a doktorbácsi. Azt mondta ezt a sok alvást ugyanaz az anyag okozza a szervezetemben, mint a sárga színemet. Azt mondta, menjünk vissza a kórházba, hadd vizsgáljanak meg újra. Azt is mondta, hogy többet kell ennem, és ha bealudnék evés közben, folytassák kanállal egy ideig. Hát, anyáék adnak egy orvos szavának, így Apa megetetett kanállal, aminek szerintem nagyon örült., -tény: ügyesen csinálta. Aztán elkezdtünk készülődni. Aki ismeri őket, az tudja: anyáékkal nem könnyű elindulni... Folyton vitatkoznak, kell-e rám egy újabb kabát vagy sem. Az autóban hosszan ültem a hordozómban és nagy zaj vett körül: dudálások és szirénák, kicsit gurultunk, aztán megálltunk,- egyszóval ugyanolyan nehezen, mint ahogy elindultunk, de odaértünk. Vért vettek tőlem, ami nem volt kellemes, de nagyon nem készültem ki... Asszem anya többet sírt, mint én, mert azon tanakodtak a nővérek, hogy bent tartsanak-e. Szerintük is keveset eszem, de teljesen kiakadtak a kanalas módszeren. A kórházi gyerekorvos a cumisüveget tanácsolta. Aztán végülis csak hazahozhattak, -én pedig ugyanolyan békésen álomba szenderültem, mint utunk előtt:) -Nos, egészen addig, míg el nem jött a vacsi ideje. Megsajnáltam őket, és benyakaltam az "ideális 60 grammot". Kétszer is;)