"Drága édesapám alig töltötte be a , amikor egyre gyakrabban képzelte el magát, amint egy tetszetős lánycsecsemőt cipel kenguruban, édesanyám pedig egyre gyakrabban tűnődött el a neki tetsző lányneveken (mint később kiderült: teljesen feleslegesen). A sors egymás mellé sodorta őket, hogy megszülethessek én, a szabad akarat diadala. Azért választottam pont őket, mert úgy láttam, eddigi tetteikkel, életvezetésükkel és jövőbeni kilátásaikkal megérdemelnek egy magamfajta SZUVENíR EGYÉNISÉGET, egy igazi ajándékbabát." (ha ebből ránk ismersz,-hát istenem.)
"Gondolom, nem árulok el nagy titkot, hogy megszületésük előtt a babák a felhőkön ülnek, és onnan figyelik a Földön poroszkáló felnőtteket. Természetesen úgy néznek ki, akár a puttók egy reneszánsz vagy barokk festményen: mint a két- három éves pufókabb kisgyerekek. Többnyire arámi nyelven beszélgetnek egymással, de a latin és a héber is elfogadott. Persze bizonyos felhőkön csak a szuahéli meg a kínai járja.
Senki sem unatkozik, mert választani kell. A szabad választás lehetősége ugyan adott, de jól tudjuk, mit jelent ez, ha a választék korlátozott. És főleg: tiszta lutri.
Ültünk a felhőn a haverokkal, és lógáztuk a lábunkat. Mindenki nagy hangon magyarázott, hogy honnan veszed le valakiről egyből, hogy jó szülő, kinek milyen igényei vannak a műveltséget, vagyoni helyzetet meg a fizikai tulajdonságot illetően. Ritkán szóltam bele a vitába. Különösebb igényeim nem voltak. Azt meg honnan tudhatod előre, hogy a születésed után még meddig maradnak együtt a szüleid, játszanak-e majd veled, elvisznek-e majd az állatkertbe.
Először egy hatalmas kertes házban élő, kutyákat tenyésztő, szimpatikus Rajna- vidéki házaspárt választottam magamnak, de ősi haverom, B-4537654322 szintén őket szúrta ki magának, így nagylelkűen átengedtem az értékes szülőpárost. Akkor pillantottam meg ezeket, amint a Duna pesti rakpartján sétálgattak, és családról, gyermekkorról, álmokról beszélgettek. Hegyeztem a fülemet, hogy minden szót halljak. Az ilyesfajta beszélgetés egy harmadik fél számára sohasem érdekes, kivéve, ha az az illető a születendő gyerekük. Kedvtelve nézegettem őket, ki is választottam, melyiküktől milyen test és lelki vonást szeretnék örökölni. (Ezeket világosan bejelöltem az adatlapon, de mintha a falhoz intéztem volna a kérésemet.) Megnéztem őket másnap meg harmadnap is, és eldöntöttem:
megreszkírozom, még ha romantikus ábrándnak is tűnik ez az egész.
Beadtam a kérvényemet."
"Gondolom, nem árulok el nagy titkot, hogy megszületésük előtt a babák a felhőkön ülnek, és onnan figyelik a Földön poroszkáló felnőtteket. Természetesen úgy néznek ki, akár a puttók egy reneszánsz vagy barokk festményen: mint a két- három éves pufókabb kisgyerekek. Többnyire arámi nyelven beszélgetnek egymással, de a latin és a héber is elfogadott. Persze bizonyos felhőkön csak a szuahéli meg a kínai járja.
Senki sem unatkozik, mert választani kell. A szabad választás lehetősége ugyan adott, de jól tudjuk, mit jelent ez, ha a választék korlátozott. És főleg: tiszta lutri.
Ültünk a felhőn a haverokkal, és lógáztuk a lábunkat. Mindenki nagy hangon magyarázott, hogy honnan veszed le valakiről egyből, hogy jó szülő, kinek milyen igényei vannak a műveltséget, vagyoni helyzetet meg a fizikai tulajdonságot illetően. Ritkán szóltam bele a vitába. Különösebb igényeim nem voltak. Azt meg honnan tudhatod előre, hogy a születésed után még meddig maradnak együtt a szüleid, játszanak-e majd veled, elvisznek-e majd az állatkertbe.
Először egy hatalmas kertes házban élő, kutyákat tenyésztő, szimpatikus Rajna- vidéki házaspárt választottam magamnak, de ősi haverom, B-4537654322 szintén őket szúrta ki magának, így nagylelkűen átengedtem az értékes szülőpárost. Akkor pillantottam meg ezeket, amint a Duna pesti rakpartján sétálgattak, és családról, gyermekkorról, álmokról beszélgettek. Hegyeztem a fülemet, hogy minden szót halljak. Az ilyesfajta beszélgetés egy harmadik fél számára sohasem érdekes, kivéve, ha az az illető a születendő gyerekük. Kedvtelve nézegettem őket, ki is választottam, melyiküktől milyen test és lelki vonást szeretnék örökölni. (Ezeket világosan bejelöltem az adatlapon, de mintha a falhoz intéztem volna a kérésemet.) Megnéztem őket másnap meg harmadnap is, és eldöntöttem:
megreszkírozom, még ha romantikus ábrándnak is tűnik ez az egész.
Beadtam a kérvényemet."
Szécsi Noémi- A baba memoárja.
/Tercium Kk
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése